galéria megtekintése

Tízezer menekült eltűnt Magyarországon

3 komment


Lencsés Károly

A hivatalos adatok szerint 17 ezren kértek menekültstátust májusig Magyarországon, de nem tudni, nagy többségükkel mi lett.

Továbbra is átláthatatlan, mi történik a menedékkérőkkel Magyarországon. Az adatokból az olvasható ki, a hatóságok sem tudják, hová tűnt el legalább tízezer ember. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint május végéig több mint 17 ezren kértek menekültstátust – ők zömében illegálisan lépték át a határt –, de a többségüket gazdasági bevándorlónak tekintik, mert biztonságos országból érkeztek. Más kérdés, hogy Afganisztán vagy Irak esetében ez a minősítés aligha állja meg a helyét.

A nyitott befogadó intézményekben, Vámosszabadiban, Bicskén és Körmenden jelenleg 1578, a menekültügyi őrzött befogadó központokban, Nyírbátorban, Békéscsabán és Kiskunhalason 707 menedékkérő tartózkodik, a rendőrség által működtetett idegenrendészeti őrzött szálláson 366-an vannak – közölte érdeklődésünkre a BM. Nagyjából 2600 ember helyzete tehát ismert, bár ha vannak közöttük olyanok, akik nem az idén jöttek, ez sem teljesen igaz.

Ami biztos: a déli határon a tranzitzónákban 4700-an kértek menedékjogot, és a sérülékeny csoportba tartozó 3800 embert – kisgyermekes családok tagjait, időseket – befogadó intézményekbe szállították. Esetükben nincs helye a gyorsított eljárásnak. A maradék csaknem ezer kérelmet viszont vélhetően rapid módon elfogadhatatlannak nyilvánították, és az érintettek – főleg magányos férfiak – valószínűleg visszatértek a kormány által biztonságosnak nyilvánított Szerbiába.

 

Azokat, akik a határzárral kapcsolatos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság kiutasított, s menedékjogot sem kértek, a rendőrség idegenrendészeti őrizetbe veszi. Őket származási országukba vagy abba az országba küldik vissza, amely őket visszafogadni köteles. Kiutaztatásukat nehezíti – ismeri el a BM –, hogy Szerbia sokszor nem veszi át a migránsokat. Szeptembertől május végéig a bíróság 2700 esetben döntött a kiutasításról, ám 1600-an menedékkérelmet nyújtottak be, így csak a maradék ezer kiutasításáról intézkedhettek.

Ezek a számok nem adnak magyarázatot arra, hová lett a 17 ezer menedékkérő döntő többsége. ­Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is csak találgat. A bevándorlási hivatal áprilisig nem egészen kétszáz embert részesített védelemben, míg a jogvédő szerint az esetek döntő többségében továbbra sem születik érdemi döntés, mert a kérelmezők eltűnnek. Ha valaki kivárná az eljárás végét, sok jóra akkor sem számíthatna, hiszen azt nem is vizsgálják, megalapozott-e a kérelem, hanem megállapítják: a biztonságosnak minősített Szerbiából érkezett.

Fotó: Koncz György / Népszabadság

A kiskunhalasi befogadóközpontban – ahol a múlt héten több atrocitás történt – a jogvédő szerint más lehet a probléma. Az ott tartózkodókat a dublini rendelet alapján közvetlenül Görögországba küldenék vissza, ahol elsőként léptek az unió területére. Csakhogy a görögök sem akarnak senkit visszavenni. Emiatt Kiskunhalason joggal érezhetik úgy, hogy valaki húzza az időt.

Pardavi Márta elképzelhetetlennek tartja, hogy azok az afgánok, pakisztániak, irakiak vagy szírek – együttesen a számuk áprilisig meghaladta a tízezret –, akik eljutottak eddig, önként visszatérnének hazájukba, ha a kérelmük nem talál meghallgatásra. Inkább ki sem várják az eljárás végét a jogvédő szerint, mert a magyar menekültügyi szabályok alapján nálunk esélyük sincs a védelemre. Ezt nyilván tudják is, és a nyitott szállásokról azonnal odébbállnak. A jogvédő nem tartja kizártnak, hogy az osztrák határon azért vezetnek be időről időre fokozott ellenőrzést, hogy ezzel is figyelmeztessék a magyar felet: vessen véget ennek az ellenőrizetlen népvándorlásnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.