Tizenhétszeres sugárzás Csillebércen
A csillebérci üzemben 2011 első felében észlelték, hogy a gyártás során a kéményen keresztül „elszökő” jód–131 mennyisége megnövekedett. Júniustól augusztusig felfügegsztették a jód–131 izotóp előállítását, és átalakították a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerét. Szeptemberben újra gyártottak jódot, és a kibocsátás ismét magasabb volt a szokásosnál, ezért – állítja a cég – a szűrőrendszer további átalakítása mellett döntöttek, s amíg az nem készül el, nem gyártanak több jódizotópot. Ugyanakkor Európa több országában novemberben nem tudták, honnan érkezik a megnövekedett sugárterhelés.
A budapesti levegő radioaktív izotóp koncentrációját az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) méri. A jód–131 szintjének szokásos budapesti napi átlaga köbméterenként 10 mikrobecquerel. Balogh Lajos főigazgató-helyettestől tudjuk, hogy szeptember 1-jétől kezdtek az OSSKI-ban újra megemelkedett jódszinteket mérni. A legmagasabb értéket, köbméterenkénti 173 mikrobecquerelt szeptember 26-án mérték. November második hetére a levegő jódszintje visszaállt a szokásos háttérértékre.
A budapesti kutatóintézet munkatársai a rendelkezésre álló adatok alapján számításokat végeztek, szerintük a sugárterhelés rendkívül alacsony szintű volt, nem érte el a természetes sugárforrásokból származó éves terhelés egymilliomod részét.