Gripen a kecskeméti hangárban

Népszabadság - Reviczky Zsolt

Arról a Népszabadság számolt be korábban, hogy a szaktárca vezetése egy írásbeli kérdésre adott válaszában ismerte el: tárgyalásokat kezdtek a hadiipari üzleteket koordináló Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Export Ügynökséggel (FXM) a Gripen-szerződés átütemezésére. A témában Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár, a Demokratikus Koalíció politikusa kérdezte Hendét, a szakminiszter pedig megerősítette: a financiális problémák miatt „szükségszerűvé vált a magas forrásigényű programok áttervezése”, így a Gripen-bérleti szerződés átütemezése és az éves részletek csökkentése.

Hende Csaba most, a tájékoztató után azt nyilatkozta: a futamidő meghosszabbítása „nemzeti érdek, hiszen a vadászgépek lízingje 2016-ban lejár, a Gripenek lecserélésére pedig nincs reális alternatíva.” A fideszes politikus hozzátette: a tízéves hosszabbítással bruttó 63 milliárdot is megspórolhat az állam. A részletes és pontos számokról egyelőre nem tudni (ezek minősített adatok), de forrásaink szerint a kabinetnek sikerült meglehetősen jó alkut kötnie. A Gripenek beszerzési értéke eléri a 340 milliárd forintot, ezt egészíti ki az 58 milliárdos pilótaképzési program, amit a kanadai kiképzőközponttól rendelt meg a honvédség. A hivatalos kormányzati adatok szerint a Gripen-lízing évi harmincmilliárddal, a kiképzési program évi kétmilliárddal terheli a HM amúgy sem izmos büdzséjét. A szaktárca komoly financiális nehézséggel küzd. Sokatmondó például, hogy a szocialista kormányzás idején kötött szerződésmódosítás idején még úgy számoltak: a HM költségvetése ezekben az években már 400 milliárd fölött lesz. Ehhez képest két éve csak 320 milliárd volt az éves büdzsé, tavaly már 248 milliárd, idén pedig a tervek szerint újabb tízmilliárddal kevesebb.

Forrásaink szerint a miniszteri tájékoztatón több ellenzéki politikus is szóba hozta, hogy a 2001-es (még az első Orbán-kabinet által hozott) döntést továbbra is számos megválaszolatlan kérdés árnyékolja be. Ugyancsak utaltak arra, hogy betekintést fognak kérni a módosítás eredeti dokumentumaiba. Információink szerint ezeket a megjegyzéseket Hende meglehetősen rossz néven vette, és udvarias formában bár, de – mondván az ellenzék csak politikai célokra akarja felhasználni az ügyet – keményen visszautasította. Ugyancsak belső forrásaink jelentették, hogy a szerződésmódosítással megspórolásra kerülő összeg elköltésével kapcsolatban a szaktárca illetékese állítólag a zárt körű tájékoztatón azt mondta: a kabinet ezt a pénzt az ígéretek szerint nem fogja elvonni, azok felhasználására már „vannak ötletek”, de a végső döntést Hende Csaba hozza majd meg.

A svéd gépek beszerzéséről még az első Orbán-kormány döntött annak ellenére, hogy a harcászati szakma állítólag az amerikai F–16-osok vásárlását támogatta volna. A tizennégy Gripenről szóló százmilliárdos szerződés megkötését az Orbán-kabinet akkor elsősorban azzal indokolta, hogy a svéd fél a megrendelés összegének 110 százalékát kitevő ellentételezést vállalt magyarországi befektetések formájában. A beszerzésről elterjedt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet (döntéssel végződő) ülésén Orbán Viktor akkori miniszterelnök a szünetben félrehívta Pintér Sándor belügy-, Matolcsy György gazdasági és Varga Mihály pénzügyminisztert. De azt, hogy mit mondott nekik, azóta sem tudni, jegyzőkönyv nem készült, az összefoglaló feljegyzés pedig azóta is államtitok. A Gripen-szerződést végül a 2002 után hivatalba lépő Medgyessy-kormány módosította, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy a gépek ne csak a hazai légtérben láthassanak el feladatokat, hanem szövetségi hadműveletekben is részt vehessenek. Ráadásul így a lízingelés végén a gépek magyar tulajdonba is kerülnek, míg az eredeti traktus ezt még nem biztosította. Ezzel együtt mindkét megállapodást sokat támadták a szakmai elemzők.

Dorosz Dávid, az LMP szakpolitikusa a tájékoztató után lapunkkal azt közölte: kifogásolható, hogy a kormányzat – ráadásul csak miután a sajtóban kiszivárgott a módosítás híre – egy egyoldalú tájékoztatást adott a döntésről, az előkészítésbe nem vonták be az ellenzéki pártokat. „Az, hogy a kormány próbálja csökkenteni a terheket, és egy racionálisabb fizetési konstrukciót harcol ki, mindenképpen méltányolandó. De hogy ennek mi az ára, hogy ezért a svédek pontosan milyen ellentételezést kérnek, csak a szerződés pontos ismerete után derülhet ki. Az LMP ezért, ahogyan minden hasonló esetben, az átláthatóság érdekében azt kezdeményezi, hogy az eredeti, angol nyelvű megállapodásba betekintést nyerhessünk” – tette hozzá Dorosz Dávid.

Hasonlóképp az eredeti, angol nyelvű szerződést kívánja látni, mielőtt érdemben értékeli a megállapodást a DK-képviselő, Vadai Ágnes. Az egykori államtitkár behatóan ismeri a korábbi szerződéseket, ő vezette ugyanis az ügyben felállított vizsgálóbizottságot. „Hende miniszter úr kijelentését a Gripenek esetleges lecserélésére vonatkozóan nem tudom értelmezni, a megtakarításra vonatkozó szám pedig emlékezetem szerint nem hangzott el a tájékoztatón. Minden tiszteletem a katonáké, de éppen ezért előbb el akarom olvasni az eredeti szerződést” – tette hozzá Vadai Ágnes.

Iváncsik Imre, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke (korábbi HM-államtitkár) lapunknak azt mondta: a mostani kormány működésében a fő baj az, hogy a honvédelem számukra láthatóan csak egy mellékes terület, a költségvetésük már az elviselhetőségi küszöb alatt van. „Ezért helyeselhető, hogy a vezetés igyekszik mindenhol megtakarítani, viszont ez esetben elkerülhetetlenül szükséges egy átfogó áttekintés és egy új haderő-fejlesztési koncepció kidolgozása szigorúan képességalapon. A megállapított képességet pedig a forrásokkal egyensúlyba kell hozni” – tette hozzá a szocialista politikus.

Kapcsolódó cikkek: Éles bevetésre vágyik a honvédség hősnek kikiáltott pilótája | A honvédségünk operetthadsereg vagy ütőképes csapat? | Az állampolgári hozzáálláson is múlik | Gripenek: probléma nem volt, de szerencsére megoldották | HM: beismerések és cáfolatok