Ügyeletre vállalkozóként szerződtek a kórházzal. Havi 100-110 órát dolgozott számlásként bruttó négyezer forintos óradíjért. A kettő együtt valóban lehet 980 ezer forint bruttó. Ám az orvosnő hozzátette: megesett, hogy egy hétig nem aludt otthon.
Lapunk a Szent Imrében maradt orvosokkal is beszélt. Egyikük elmondta, hogy a médiafelhajtásra novemberben 4800 forintra emelték az ügyeleti díjat. Emelés azonban már jó ideje nem volt, illetve ha az alapilletmény emelkedett, annyival csökkentették a pótlékokat. Az is bizonyos – mondták –, hogy nem keresnek annyit, mint a miniszterelnök, akinek pótlékokkal együtt bruttó 1,7 millió forint a jövedelme.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Kerestük Rétvári Bencét, hogy megtudjuk, mire alapozta az altatóorvosok keresetére vonatkozó állítását. A politikus előbb sajtóosztályán keresztül lapunknak azt javasolta: kérdésünkkel forduljunk a Szent Imre kórházhoz, majd türelmünket kérte, míg válaszol. Kérdeztük az intézményt is, de onnan egyelőre nem érkezett válasz.
Néhány magánklinikán is érdeklődtünk, mennyit keresnek az altatóorvosok. Megtudtuk, hogy egyéni alkuk nyomán állapodnak meg egy-egy beavatkozásra, óradíjuk bruttó 5500-6000 forint.
Hogy ki mennyit keres aneszteziológusként, azon múlik, milyen jogállásban és hol végzi a feladatot. Abszolút összeget ezért nehéz mondani – mondta Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke, aki maga is aneszteziológus.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A szakember egy korábbi szakmai felmérés adatait is idézte: miszerint az aneszteziológusok 40 százaléka dolgozik közalkalmazotti állása mellett vállalkozóként is. A hazai 1200-1300 aneszteziológusnak körülbelül a 30 százaléka rezidens – mondta, s ők nem is vállalhatnak önállóan munkát.
A sajtóban zajló vitához, hogy sok-e vagy kevés, ha valaki havonta több mint 100 óra túlmunkával bruttó 980 ezer forintot keres, annyit fűzött hozzá: Angliában egyórányi munkáért 80 fontot (30 ezer forint) fizetnek az altatóorvosnak, és nagyon figyelnek arra, hogy egy orvos csak annyit dolgozzon, amennyi megengedett, és legyen ideje pihenni. Hozzátette: a szakma kórházakon belüli helyzetéhez hozzátartozik a manuális szakmákban dolgozók „túlélési ösztöne”, amikor minél több tervezhető műtétet akarnak megoperálni az ügyeleti időben.
Bélteczki János tud olyan kórházat, ahol vasárnap 3 epét is megoperálnak sürgősségi esetként, noha nem azok. A nem tervezett műtétek velejárója nem kellően kivizsgált beteg, s míg az operatőrök hárman állnak az asztal mellett, az aneszteziológus egymaga van a felelősségével.
Előfordul, egyszerre több műtőben is dolgozik valaki, miközben a kórházakban a pénzhiány miatt egyre kevésbé állnak rendelkezésre az altatáshoz megfelelő minőségű eszközök. Bélteczki János szerint ez a munka 90 százalékban dögunalom, a többiben viszont „beszarás”.
