A budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmánya a kockázatokra is kitér, amit a riválisok kihasználhatnának – erre hivatkozva igyekeznek titkolni az 1300 oldalas dokumentumot, amelyet a parlamenti frakcióvezetők csak a vita előtti nap vehettek kézbe.
Az Országgyűlés anélkül döntött Budapest 2024-es olimpiai pályázatának támogatásáról, hogy a képviselők megismerték volna a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég hatástanulmányát. Az 1300 oldalas dokumentumot csak a múlt heti parlamenti vita előtti napon küldték el a frakcióvezetőknek. (A 97 oldalas, előnyökre fókuszáló összefoglalót bárki elolvashatja.)
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondja: ennyi idő alatt áttekinteni is képtelenség lett volna az iratot, ami jelzi a parlamenti tárgyalás komolytalanságát. Ez is hozzájárult ellenszavazatukhoz. Az Országgyűlés hétfőn – a kormánypártok, a Jobbik és két liberális politikus támogatásával – döntött a pályázat támogatásáról. Noha nyilvánvaló, hogy a képviselők többsége akkor sem venné a fáradságot a dokumentum végigolvasására, ha erre nem kevesebb mint egy hét állna rendelkezésére, ám a frakciók szakértői, ha időben hozzájutnak,mérlegelhetnék az abban foglaltakat. A dokumentum azonban a sporttal foglalkozó képviselőkhöz sem jutott el.
Schiffer kérdésünkre megerősítette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság titoktartást kért, ami szerinte annyiban méltányolható, hogy a dokumentumnak a pályázó erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket összegző SWOT-elemzés is része. Elvileg jogos igény, hogy a riválisok ne hivatkozhassanak az analízisben elismert hiányosságokra. Más kérdés, hogy egy közadatperben ez elfogadható érv lenne-e a titkolózásra. Bár a döntés-előkészítő anyagokat egy hétfőn elfogadott törvény alapján még nagyobb védelem illeti – meglehet, nem függetlenül az olimpiai pályázattól.
