A történet jól mutatja, hogy a jelenlegi szabályozás és az Országgyűlés szakbizottsága nem alkalmas arra, hogy bármely politikus vagyonosodását feltárja. A vagyonnyilatkozati eljárás elutasításáról a bizottság elnöke dönthet, és bár a tagok kifogást emelhetnek, mivel a testület paritásos, az ellenzék csak akkor tudná elérni a vizsgálat megindítását, ha egy kormánypárti is velük szavazna.
A mentelmi bizottság ciklusok óta szakadatlan gyakorlata, hogy nem végez olyan feladatot, amely nem tartozik a hatáskörébe – olvasható Vejkey levelében. Az országgyűlési törvény valójában azt rögzíti, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a bizottság ellenőrzi. De hogy miképp, azt nem szabályozza. Így azt sem mondja ki a jogszabály, hogy akár a bizottságnak, akár bármely más állami szervnek (például a számvevőszéknek) vizsgálnia kell, hogy a tapasztalható vagyongyarapodás összeegyeztethető-e a politikus bevallott jövedelmével. Az irányadó legszűkebb értelmezés alapján elég, ha a bevallás pontos képet ad arról, mije van egy politikusnak. Emlékezetes, hogy a bécsi számlákon 240 millió forintot rejtegető szocialista Simon Gábor ennek sem tudott megfelelni.
|
A mentelmi bizottság általában zárt ülést tart
Bruzák Noémi / MTI |
Simon Gábor volt szocialista politikus ügye rámutat, hogy még egy ellenzéki politikussal szemben is nehezen érvényesíthetők a követelések. A mentelmi bizottság az előző ciklusban – a pécsi egyetem szakvéleményére alapozva – megpróbálta elérni, hogy Simon fizessen vissza 36 millió forint tiszteletdíjat, amit már azután vett fel, hogy hamis bevallást készített. De a parlament még csak nem is tárgyalta ezt a tényleg formabontó javaslatot.
A vagyonnyilatkozati szabályok hiányosságára több eset is rávilágított az elmúlt hónapokban. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető példája arra, hogy a politikusok következmény nélkül módosíthatják bevallásukat, míg Kósa Lajos története arra, hogy a családtagok bevallási kötelezettsége nem sokat ér mindaddig, amíg a dokumentum nem nyilvános. Abba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be – feltéve, hogy a képviselő ellen eljárás indult.
A tisztánlátást nehezíti az, hogy a képviselők vagyonáról nincs olyan adatbázis, amelyben keresni lehetne. A kézzel kitöltött, olykor olvashatatlan bevallásokat beszkennelve teszik közzé a parlament honlapján.
 |
Simon Gábor volt szocialista alelnök pestszentlőrinci háza. Váratlanul negyedmilliárddal és egy másik ingatlannal lett gazdagabb
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A vagyonnyilatkozatok egyik legrejtélyesebb eleme, hogy a képviselők egy része hatalmas összegekkel tartozik meg nem nevezett magánszemélyeknek: rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek vagy ismeretleneknek. A Népszabadság összesítése szerint jelenleg 35 képviselő tartozik magánszemélyeknek összesen 306 millió forinttal. Vagy kifizetődőbb kormánypártiaknak szívességet tenni, vagy még a családjuk is jobban bízik a fideszes és KDNP-s képviselőkben, mindenesetre ők 243 millió forinttal adósok, míg az ellenzékiek csak 63 millióval.
A legnagyobb, 45 millió forint adósságot Szijjártó halmozta fel szüleivel szemben. Lázár János 27, Kósa és Pesti Imre 20-20, Lezsák Sándor 19,5, Rogán 16,8 millió forinttal tartozik magánembereknek, néhányuk tetemes bankkölcsönön felül. Tízmillió forint feletti magántartozása van Farkas Flórián és Vitányi István fideszes képviselőnek, valamint a kaposvári Gelencsér Attilának, aki ritka kivétel: feltünteti, hogy családjától kapott 12,5 millió forintot. Az ellenzéki oldalról Velez Árpádnak, az MSZP korábbi pártigazgatójának van húszmilliós magántartozása.
Még a legvagyonosabb politikusoknak is jól jön egy kis segítség: Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár bár 750 millió forintra számíthat tanácsadó cégének értékesítéséből, nyilatkozata alapján 50 millió forintot kért kölcsön a családjától.
