galéria megtekintése

Titokban írt költségvetés

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 12. számában
jelent meg.


Danó Anna
Népszabadság

A pénzügyi kormányzat azt kérte az egészségügyi ágazat költségvetésének tervezőitől, hogy a jövő évi büdzséről ne szivárogjon ki semmi, mert az komoly kockázat lehet a választások előtt. Nem véletlenül aggódnak, az egészségügy forrásai majdnemhogy az idei szinten maradnak.

Nem siet a kormányzat az önkormányzati választások előtt közkinccsé tenni a jövő évi egészségügyi költségvetés tervszámait. A kiszivárgott hírek szerint a jövő évi büdzsé tervében nyoma sincs az egészségügyért felelős államtitkár által ígért kórházi konszolidációnak, a finanszírozás átalakításához kapcsolódó átalakításnak sem. Amit az is magyarázhat, hogy Zombor Gábor a saját programjával eleve lekéste a költségvetés tervezését.

Jövőre mindössze 18 milliárd forinttal kaphat többet az Egészségbiztosítási Alap
Jövőre mindössze 18 milliárd forinttal kaphat többet az Egészségbiztosítási Alap
M. Schmidt János

Az államtitkár saját koncepciója első körben most „vizsgázik” a Fidesz kihelyezett tapolcai frakcióülésén, és októberben, az önkormányzati választások után kerül a kormány elé, és csak aztán derülhet ki, milyen politikai fölhatalmazást kaphat az ágazati feszültségek oldására. A betegek sok jóra nemigen számíthatnak.

 

Lapunk kormányzati forrásból úgy tudja: a pénzügyi kormányzat előre figyelmeztette az ágazati költségvetést tervezőket, hogy a meglévő keretből a minimális többletigényre sem futja majd, ezért legyenek nagyon fegyelmezettek a táblák rubrikáinak kitöltésekor. S egyben azt is kérték: lehetőleg ne szivárogjon ki semmi a keretszámokról, mert az komoly kockázat lenne közvetlenül a választások előtt.

A költségvetési tervezéshez készült köriratban jövőre alig több mint 18 milliárdos többlet szerepel az Egészségbiztosítási Alapban, azaz az ágazat a közfinanszírozott ellátásokra összességében 1902 milliárdot költhetne, szemben az idei 1884 milliárddal. Ezenfelül egy-kétszázmilliárd forintot kért az államtitkárság fejlesztésekre. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint ha a költségvetési alku után is megmarad a fejlesztésekre szánt 100 milliárdos többlet, annak nagyon is örülhet az ágazat.

A tervezési köriratból az is kiderül, hogy a keretben nincs benne egyebek mellett a kórházi betegellátási kvóta növelése, ennek következtében nincs többlet sem a várólisták apasztására, sem annak a patikai ügyeletnek a kialakítására, amelyet Orbán Viktor kormányfő ígért meg a gyógyszerészekkel kötött megállapodásában.

A kórházi, szakorvosi kezelésekre jövőre nominálisan mindössze 14 milliárddal költene többet a kormányzat, mint az idei évben. Ez a keret már eleve tartalmazza a gyógyító-megelőző ellátások 10 milliárdos céltartalékát, az uniós forrásokból épült intézményekkel járó többletkapacitás fönntartására ötmilliárdot, az áthúzódó intézkedésekre 3 milliárdot, további egymilliárdot a szociális temetésekkel összefüggő feladatokra, 400 milliót a mentőszolgálat költségvetésének kiegészítésére.

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, ahol sebészeti csúcstechnológia egyik legmodernebb eszközével urológiai beavatkozásokat elvégezni
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, ahol a sebészeti csúcstechnológia egyik legmodernebb eszközével lehet urológiai beavatkozásokat elvégezni
M. Schmidt János / Népszabadság

Ha ez utóbbit összeadjuk, már el is olvadt a 14 milliárdos többlete, a természetbeni (kórházi, háziorvosi stb.) ellátásokra költhető része a kasszának. A gyógyszerek támogatására is alig négymilliárddal jutna több jövőre, míg a gyógyászati segédeszközök kasszája változatlan marad. (A gyógyászatisegédeszköz-gyártók érdekvédelmi szövetsége két héttel ezelőtt írt levelet Zombor Gábornak, melyben azt kérték, hogy a kormány tegye lehetővé számukra, hogy minden támogatott gyógyászati segédeszköz esetében öt százalékkal emeljék az áraikat. Ez a gyakorlatban a betegek térítési díjának növekedését jelenti.)

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint tévedés azt hinni, hogy a kórházi adósságok egyszeri lenullázásával az eladósodás megszűnik. Mert ennél lényegesen többre, rendszerszintű beavatkozásra és legalább 100 milliárd forint többletforrásra van szükség. Ebből a kórházaknak 60-70 milliárdra, az alap- és a járóbeteg-ellátás megerősítésére 30-40 milliárd kell. Ennyi pénzből már elvégezhető egy olyan rendszerű beavatkozás, amellyel a nem feltétlen kórházban kezelendő eseteket az alap-, illetve a szakrendelőkben ellátják.

Most ellentmondásos a helyzet, mert sok beteg a kórházban nem kap megfelelő ellátást, míg mások feleslegesen kerülnek oda. Sinkó Eszter végül azt ajánlotta: vegyen a kormány egy nagy levegőt, és ezúttal nem egyszeri konszolidációként, hanem többletforrásként adja oda azt a 100 milliárdot az egészségügynek. Ha ezt most nem teszi meg, akkor az ellátórendszer menetel tovább a kétszintű ellátás felé, ahogyan az ma látványosan tapasztalható.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.