Lapunk kormányzati forrásból úgy tudja: a pénzügyi kormányzat előre figyelmeztette az ágazati költségvetést tervezőket, hogy a meglévő keretből a minimális többletigényre sem futja majd, ezért legyenek nagyon fegyelmezettek a táblák rubrikáinak kitöltésekor. S egyben azt is kérték: lehetőleg ne szivárogjon ki semmi a keretszámokról, mert az komoly kockázat lenne közvetlenül a választások előtt.
A költségvetési tervezéshez készült köriratban jövőre alig több mint 18 milliárdos többlet szerepel az Egészségbiztosítási Alapban, azaz az ágazat a közfinanszírozott ellátásokra összességében 1902 milliárdot költhetne, szemben az idei 1884 milliárddal. Ezenfelül egy-kétszázmilliárd forintot kért az államtitkárság fejlesztésekre. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint ha a költségvetési alku után is megmarad a fejlesztésekre szánt 100 milliárdos többlet, annak nagyon is örülhet az ágazat.
A tervezési köriratból az is kiderül, hogy a keretben nincs benne egyebek mellett a kórházi betegellátási kvóta növelése, ennek következtében nincs többlet sem a várólisták apasztására, sem annak a patikai ügyeletnek a kialakítására, amelyet Orbán Viktor kormányfő ígért meg a gyógyszerészekkel kötött megállapodásában.
A kórházi, szakorvosi kezelésekre jövőre nominálisan mindössze 14 milliárddal költene többet a kormányzat, mint az idei évben. Ez a keret már eleve tartalmazza a gyógyító-megelőző ellátások 10 milliárdos céltartalékát, az uniós forrásokból épült intézményekkel járó többletkapacitás fönntartására ötmilliárdot, az áthúzódó intézkedésekre 3 milliárdot, további egymilliárdot a szociális temetésekkel összefüggő feladatokra, 400 milliót a mentőszolgálat költségvetésének kiegészítésére.
|
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, ahol a sebészeti csúcstechnológia egyik legmodernebb eszközével lehet urológiai beavatkozásokat elvégezni
M. Schmidt János / Népszabadság |
Ha ez utóbbit összeadjuk, már el is olvadt a 14 milliárdos többlete, a természetbeni (kórházi, háziorvosi stb.) ellátásokra költhető része a kasszának. A gyógyszerek támogatására is alig négymilliárddal jutna több jövőre, míg a gyógyászati segédeszközök kasszája változatlan marad. (A gyógyászatisegédeszköz-gyártók érdekvédelmi szövetsége két héttel ezelőtt írt levelet Zombor Gábornak, melyben azt kérték, hogy a kormány tegye lehetővé számukra, hogy minden támogatott gyógyászati segédeszköz esetében öt százalékkal emeljék az áraikat. Ez a gyakorlatban a betegek térítési díjának növekedését jelenti.)
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint tévedés azt hinni, hogy a kórházi adósságok egyszeri lenullázásával az eladósodás megszűnik. Mert ennél lényegesen többre, rendszerszintű beavatkozásra és legalább 100 milliárd forint többletforrásra van szükség. Ebből a kórházaknak 60-70 milliárdra, az alap- és a járóbeteg-ellátás megerősítésére 30-40 milliárd kell. Ennyi pénzből már elvégezhető egy olyan rendszerű beavatkozás, amellyel a nem feltétlen kórházban kezelendő eseteket az alap-, illetve a szakrendelőkben ellátják.
Most ellentmondásos a helyzet, mert sok beteg a kórházban nem kap megfelelő ellátást, míg mások feleslegesen kerülnek oda. Sinkó Eszter végül azt ajánlotta: vegyen a kormány egy nagy levegőt, és ezúttal nem egyszeri konszolidációként, hanem többletforrásként adja oda azt a 100 milliárdot az egészségügynek. Ha ezt most nem teszi meg, akkor az ellátórendszer menetel tovább a kétszintű ellátás felé, ahogyan az ma látványosan tapasztalható.
