Pártállami szigor készül a rendvédelmiseknél

A Független Rendőrszakszervezet főtitkára, Pongó Géza mindezzel kapcsolatban elmondta: kezdeményezik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását, mert a Belügyminisztérium által kidolgozott előterjesztés kapcsán választ várnak arra, miért hagyták figyelmen kívül a korábbi javaslataikat. A tervezet legutóbb a Belügyi Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésének napirendjén szerepelt, de ott nem sikerült dűlőre jutni. Ezért most magasabb szintre kívánják emelni az érdekegyeztetést.

A szakszervezetek egyébként nem a hivatásosok jogainak szűkítését tartják a legnagyobb problémának. Ezt ugyanis akár el is fogadnák, ha az új törvény valamilyen módon ellensúlyozná a korlátozásokat, illetve az egyenruhásoknak a civil szférához mért többletkötelezettségeit. Azt azonban nem látják biztosítottnak, hogy hosszú távon is megéri vállalni a hivatásos szolgálatot. Például a tervezetből nem derül ki, hogy mennyi lesz a rendészeti dolgozóknak a közszolgálatban foglalkoztatottakhoz képest állítólag magasabb illetményalapja. E nélkül pedig nincs miről beszélni – állítják –, hiszen nem tudni, hogy mi mennyi.

Hasonló a helyzet a pótlékokkal: azok többsége megszűnik, de a plusz pénzt a tiszthelyetteseknek ígért harmincszázalékos fizetésemelésnél is figyelembe veszik. Csakhogy ezzel sokan az új bértáblában meghatározott összeghez képest többet fognak keresni, aminek az lehet a következménye, hogy számos ember illetménye hosszú ideig nem fog emelkedni. A tervezetben emellett a sajtónyilatkozatokban beharangozott további húszszázalékos, 2020-ig terjedő béremelésről sincs szó, ami újabb bizonytalansági elem. A több mint tízezer közalkalmazott sorsa ugyancsak bizonytalan, hiszen ez a státusz megszűnik, és ők hivatásosok, kormánytisztviselők vagy munkavállalók lehetnek, de hogy milyen feltételekkel, ez elég bizonytalan.

Korábban előfordult, hogy tüntettek a jogaikért Reviczky Zsolt / Népszabadság

Azt ugyanakkor az érdekvédők határozottan követelik, hogy a törvény szüntesse meg a rendvédelmi szakszervezetek 2012-ben bevezetett hátrányos megkülönböztetését. Azóta a tagdíjat a munkáltató nem vonja le a fizetésből, és a taglétszám emiatt jelentősen csökkent. A javaslat szerint erre lehetőséget biztosítanának, de csak a tagok erre vonatkozó nyilatkozata esetén, ami viszont ellentétes azzal a ponttal, amely kizárja, hogy az érdek-képviseleti tagságáról bárkit kérdezzenek. Azzal sem értenek egyet, hogy – ami a jogszabály tervezetének szövegéből kiderül – a nemzetbiztonsági szerveknél egyáltalán nem működhetne szakszervezet.

További változás, hogy szakszervezeti tisztségviselő nem lehetne a Magyar Rendvédelmi Kar vezető testületének a tagja. Ez igencsak érzékenyen érintené az érdekképviseleteket, hiszen jelenleg számos emberük dolgozik a karban. Ezzel a törvénymódosítással viszont kizárnák a „kettős tagságot", így a szakszervezetek befolyását – amelyek működését már korábban korlátok közé szorították – tovább csökkenthetnék.