Tiszavasvári: Az elsodort Jobbik
A tiszavasvári városháza előtt megszólítok egy fekete pólót viselő, hatvanas urat, bemutatkozom neki, s megkérdem tőle, hogy mit szól a városban kialakult politikai helyzethez. A Jobbik helyi képviselői közül ketten ugyanis átálltak a Fideszhez, s ezzel a kormánypárt megbuktatta a jobbikos városvezetést. Kíváncsi vagyok a véleményére, mert érdekes embernek tűnik – abból következtetek erre, hogy a pólóján Ferenc József császár német nyelvű uralkodói jelmondata díszeleg: Mit vereinten Kräften. Azaz: Egyesült erőkkel.
Vajon mit mond egy monarchista nyugdíjas Vasváriban? De csak megvonja a vállát, s ennyit dünnyög: – Egyszerű ez. Megvették őket.
– Kik? – firtatom tovább, mire megint vállat von.
– Ugyan kik? Hát a zsidók. A jobbikos zsidók most bomlasztják a Jobbikot. De ez nem újdonság nekem, mert annak idején a régi pártomat, a MIÉP-et is a zsidók verték szét, már’ a miépes zsidók. A Jobbik is tele van zsidókkal, még Vona is az.
Akkor itt vége is a beszélgetésnek, gondolom, mire egyszerre azt kérdezi:
– Olvasta maga Az elsodort falut Szabó Dezsőtől?
– Persze. De hogy jön ez ide?
– Mert csak annak lenne szabad beleszólnia a magyar politikába, aki azt olvasta. Abban minden benne van a magyar viszonyokról! Ha meghajolsz a központi akarat előtt, kapsz pénzt, ha nem hajolsz meg, akkor nem. Én is megmondtam ennek a polgármester gyereknek, ennek az Eriknek, hogy jobb lett volna, ha a Fideszhez pártol, mert akkor itt húsz évig ő lett volna a góré. De jobbikos lett, erre föl a Fidesz ott Pesten el is zárta előle a pénzcsapot! Jól tudom, hogy megy ez! Tizenkét évig dolgoztam Pesten.
– Mivel foglalkozott? – kérdem, mire büszkén kihúzza magát.
– Repülőgépeket szereltem, sok zsidót megismertem. Leírhatja nyugodtan! Na, viszlát!
Őrült beszéd, és nincs benne rendszer, mondhatnánk erre. De a Szabó Dezsőért rajongó úrral annyiban nagyon sokan egyetértenek a csaknem 13 ezer lelkes kisvárosban, hogy az említett „polgármester gyerek”, azaz Fülöp Erik „politikai karanténba” zárta a várost. Igaz, két éve a párt szavazói másképp képzelték a jövőt. Szebben.
A tizenkét fős testületben a szélsőjobboldali párt hét mandátumot szerzett, a 28 éves Fülöp Erikből, az egyszerű gyámügyi előadóból polgármester lett, a Jobbik helyi erős embere, Császár József pedig az alpolgármesteri széket foglalta el. A testületben velük szemben két fideszes és három független képviselő ült, s úgy tűnt, a kényelmes többség kitart 2014-ig.
Erősítette Fülöpék tekintélyét a Jobbik országos vezetésének, s magának Vona Gábor elnöknek a támogatása, aki 2010 óta többször járt a párt „fővárosában”. Csakhogy idővel nemcsak a párt ellenfeleinek, hanem sok helyi jobbikosnak is szúrta a szemét, hogy Fülöp Erikék új helyi adókat vezettek be – a legnagyobb felzúdulást az évi 12 ezer forintos ingatlanadó váltotta ki –, a közalkalmazottaknak pedig le kellett mondaniuk a fizetésük bizonyos százalékáról a város javára, ugyanakkor elmaradtak a főbb fejlesztések, kevés volt a munkahelyteremtő beruházás, s nem valósultak meg olyan pályázatok, amelyekre a város forrásokat nyert.
A város költségvetési főösszege idén 2,7 milliárd forint, az idei évre tervezett költségvetési hiány pedig 43 millió forint. A városvezetés győzelemként ünnepli, hogy tavaly az önkormányzat 30 milliós többlettel zárt, az ellenzéki fideszesek azonban erre csak legyintenek, szerintük ez szemfényvesztő játék a számokkal, mert nem lehet pozitív szaldóként beállítani a működési hiány csökkenését. Sokak szerint a kudarcokért elsősorban a felkészületlennek tartott Császár József a felelős, másodsorban pedig Fülöp Erik, akiről az terjedt el, hogy nem önálló ember, csak Császár bábja.
Ebben a légkörben bombaként robbant a hír, hogy két jobbikos önkormányzati képviselő, Papp Mária és Szakolczai Attila megegyezett a Palló Sándor által vezetett fideszesekkel és függetlenekkel.
A Jobbikból persze rögtön leárulózták őket, de Szakolczai Attila nem törődik ezzel. Mint a szerdai rendkívüli testületi ülésen érdeklődésemre elmondta: nem a saját, s nem is a pártok érdekeit, hanem a város javát tartotta szem előtt, az eddigi politikával ugyanis Vasvári nem haladt előre. Az új többség a jövőbeni együttműködés feltételéül egyebek mellett azt kérte a polgármestertől, hogy menessze Császárt, s javasolja a fideszes Palló Sándort alpolgármesternek. De Fülöp és Császár a rendkívüli ülésen taktikázni próbált: az ülés kezdetén Császár önként lemondott a posztjáról, igaz, a pulpitusról nem távozott. Fülöp viszont mégsem Pallót, hanem egy jobbikos képviselőt javasolt alpolgármesternek – talán azt hitte, hogy ha Császár a saját kardjába dől, azzal kiengeszteli a Fideszt. De elszámították magukat, mert Palló Sándor fölállt, s azt mondta: mivel a polgármester már az első megállapodásukat sem tartotta be, meg kell szavaztatni a testület önfeloszlatását.
Palló utólag azt mondta nekem, hogy ez hirtelen ötlet volt, azért szánta rá magát, mert felháborította Fülöp Erik szószegése.
A szavazáskor persze győzött az új papírforma: a Jobbiktól elpártolt képviselők szavazatával az ellenzék elérte, hogy a testület oszlassa föl magát. Császár József csak ezután hagyta el a vezetői pulpitust, ahol a feje fölött az elmúlt két évben mindvégig ott lebegett a Tiszavasvári címerében látható szablya – mindenki láthatta, hogy milyen közel van hozzá, tán csak ő nem.
