Sólyom László köztársasági elnök megsértette a választások kitűzésére vonatkozó jogszabályt, mert a külképviseleti szavazás napja húsvét hétfő előtti napra, április 4-ére esik- erre hívta fel a figyelmet beadványában Hárs Gábor szocialista országgyűlési képviselő, aki emlékeztetett arra, hogy a választási törvény szerint a szavazás napjainak kiírásánál "tiltott napnak" számítanak a munkaszüneti napok, valamint az azokat megelőző és követő napok. Arra mutatott rá, hogy húsvét hétfő (április 5-e) munkaszüneti nap, ezért az azt megelőző nap is tiltottnak számít.

Az OVB szoros szavazási arány mellett, 4:3-as arányban szavazott amellett, hogy a testületnek nincs hatásköre az államfő választást kitűző döntésével kapcsolatban; a szavazás kiírása az alkotmány szerint az államfő kizárólagos jogköre.

Punktum

Szigeti Péter, az OVB elnöke egy alkotmánybírósági határozatot is idézett, amely szerint az államfő "felülbírálhatatlanul és politikai felelősség nélkül" dönthet a kérdésben. (Az idézett, 48/1991-es alkotmánybírósági határozat szerint "a köztársasági elnök az Alkotmányban meghatározott időn belül köteles kihirdetni a törvényt, kitűzni a választásokat, de az időpontot ezen belül - felülbírálhatatlanul és politikai felelősség nélkül - ő határozza meg".)

Az idő fogságában

Sólyom László még decemberben egy interjúban arról beszélt, hogy a lehető legkorábbi időpontra írja ki az országgyűlési képviselő-választást. Az alkotmány szerint az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A kitűzésnél az elnöknek szem előtt kellett tartania, hogy a választásokat hagyományosan vasárnap tartják, eddig egyetlen kivétel az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás volt, amelyet szombaton tartottak. A köztársasági elnöknek figyelemmel kellett lennie a dátum kitűzésénél arra is, hogy a választás kétfordulós, és a második fordulót az első után két héttel kell megtartani.

Csakhogy az első fordulót a külképviseleteken egy héttel a magyarországi voksolás előtt tartják, ez viszont bajosan fért volna bele a naptárba az ünnepek miatt.

Kizárásos alapon

Az MTI összesítése alapján a választásokra szóba jöhető időpontokat vettük számba: azt, hogy első, illetve második forduló lehetne-e az adott napon, illetve ütközik-e az előző vasárnapi külképviseleti szavazással, illetve a követkeő vasárnap tartandó megismételt első fordulóval (amennyiben az első fordulót meg kellene ismételni, azt a törvény szerint a hetedik napon kell megtenni).

Április 4. Húsvét vasárnapja, tehát munkaszüneti nap előtti, tiltott nap.

Április 11.  Első fordulóra megfelelő nap, az esetleges ismétlés és a második forduló is "szabad" napra esne, a külképviseleti szavazás viszont tiltott napra: április 4-ére.

Április 18. Első fordulóra ez a nap is megfelel, de akkor a második fordulót tartanák tiltott napon (ld. május 2.).

Április 25. Szintén megfelelő időpont, mindkét fordulóra, de az első forduló megismétlése így május 2-ára esne.

Május 2. Munkaszüneti napot követő, tehát tiltott nap (így a második forduló sem lehetne május 16-án).

Május 9. Első fordulóra még megfelelne, de az előző heti külképviseleti voksolás, illetve a két héttel későbbi második forduló egyaránt tiltott napra esne (ld. május 23.).

Május 16. Első fordulóhoz már késő, a második forduló pedig május 2. miatt nem lehetne ezen a vasárnapon.

Május 23. Pünkösd vasárnapja, vagyis munkaszüneti nap előtti, ugyancsak tiltott nap.

A köztársasági elnök tehát mindezt mérlegelve dönthetett úgy, hogy az első fordulót április 11-ére, a másodikat április 25-ére írja ki. Így a magyarországi választás egyik napja sem ütközik a tiltott napokba, és abban a nem várt esetben, ha meg kell ismételtetni az első fordulót, rendelkezésre áll az április 18-a -tehát "csak" a külképviseleti voksolás időpontja esik tiltott napra.