Jávor azt próbálta megtudni, hogy pontosan miért került fel a két említett név a vízumtilalommal sújtottak listájára, és hogyan érintik a gyakorlatban a szankciók a szóban forgó vállalatok tagállamokbeli tevékenységét és beruházásait. A tanács válasza alapján a listára felkerülő személyek nem léphetnek a tagállamok területére.
Dmitrij Kozak azért szerepel rajta, mert miniszterelnök-helyettesként felügyelte az annektált Krími Autonóm Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálását, Borisz Grizlov pedig az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának tagjaként részt vett az orosz kormány azon döntéseinek kialakításában, amelyek veszélyeztetik Ukrajna szuverenitását és függetlenségét.
A tanács szerint maga a Roszatom nem áll uniós korlátozó intézkedések hatálya alatt, a Vnyesekonombank viszont ténylegesen szerepel „a tőkepiaci hozzáférést szabályozó intézkedések hatálya alá tartozó azon oroszországi székhelyű meghatározó hitelintézetek vagy fejlesztésfinanszírozási intézmények között, amelyek esetében az állami tulajdon aránya 50 százaléknál magasabb, vagy állami ellenőrzés alatt állnak”.
Jávor Benedek a válasz nyomán újabb kérdést intézett a tanácshoz. A szöveg utal rá, hogy a magyar külügyminisztérium álláspontja szerint az uniós szankciók ténye nem tesz indokolttá magyar részről további lépéseket, annak ellenére sem, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítéséhez az orosz állami hitelt a Vnyesekonombank nyújtaná.
|
Kozak és Putyin. Előbbi a Krím annektálása miatt szerepel a tiltólistán
Alekszej Nyikolszkij / Reuters |
Az EP-képviselő ezért azt kérdezte, hogy kiterjednek-e az uniós szankciók a Vnyesekonombank és a tagállamok közötti hitelügyletekre is. „Ha a válasz nemleges, milyen érdemi korlátozást jelentenek az említett határozatban szereplő előírások a Vnyesekonombank és egy uniós tagállam viszonylatában?” – tette fel a kérdést a politikus, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a tilalom a hitelnyújtásra is vonatkozik, akkor azt is tudni szeretné, milyen lépéseket tervez a tanács a szankciók betartatására.
Ez az írásbeli kérdés május 27-i keltezésű, és immár több mint három hónapja nem érkezett rá válasz, amire alig akad példa az Európai Tanács és az Európai Parlament viszonylatában. Úgy tudjuk, hogy Jávor most az Európai Bizottsághoz kíván fordulni az uniós korlátozások jellegének tisztázása végett. Az EP-képviselő szerint ugyanis az a szankció, amely egy tiltólistás bankot nem akadályoz meg abban, hogy egy sok milliárd eurós ügylet keretében növelje az orosz befolyást az európai energiapiacon, a vicc kategóriájába tartozik.
