A jövő héten képnapos ülést tart az Országgyűlés, amely megkezdi egy újabb alkotmánymódosítási javaslat vitáját, és dönthet a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatról. A parlament július 19-én választja meg az új házelnököt, a két új alkotmánybírót és a tervek szerint dönt a közmédiumok szerkezeti átalakítását szolgáló törvényjavaslatról.

Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a házbizottság csütörtöki ülése után bejelentette: újabb alkotmánymódosítást kezdeményező indítvány kerül a héten a parlament elé, amely az önkormányzati tisztségviselőkre és polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kiterjesztené a képviselő- és polgármesterjelöltekre is.

Mindkét ülésnapon szükség lesz a határozatképességre. Hétfőn döntenek a képviselők egyebek között a gazdasági és pénzügyi, valamint a közbiztonsági törvényjavaslathoz, a nemzeti földalapról szóló indítványhoz és a közbeszerzésekről szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról. A tervek szerint hétfőn kezdődik meg a vitája a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását szorgalmazó törvényjavaslatnak, amelyről - ha nem érkezeik hozzá módosító javaslat - kedden már döntene is a Ház.

Balsai István közölte azt is, hogy a jövő héten kezdődik a vitája a nemzeti összetartozás napjának bevezetéséről szóló határozati javaslatnak, képviselői indítványként tárgyalják a katonai és rendvédelmi intézmények hallgatóiról, vezetőiről és oktatóiról szóló törvény módosítását, amely azt kezdeményezi, hogy ezen intézmények hallgatói, oktatói legyenek kivezényelhetőek katasztrófahelyzetekben.

Kérdésre válaszolva hozzátette: az Országgyűlés július 19-én választja meg az új házelnököt, aznap dönt a két alkotmánybíróról, és pótolja a Független Rendészeti Panasztestület tagját. (Kaltenbach Jenő a közelmúltban mondott le a testület elnöki posztjáról.) A közmédiumok szerkezetét átalakító törvénymódosításról is ekkor határoz a tervek szerint a Ház - fűzte hozzá.

Balsai István az MTI-nek elmondta azt is, hogy a jövő héten döntenek az alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság létrehozásáról. Hozzátette: az ellenzék nem tudott megállapodni az alelnökökről, de a testület létrejön, és meg is hallgatja az alkotmánybíró-jelölteket.

Az úgynevezett jegyzőkönyv-hamisítási ügyről annyit mondott: a házbizottság ülésén a Jobbik képviselője jelezte: nincs szó frakcióálláspontról.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: a házbizottság csütörtöki ülésén foglalkozik Novák Előd jobbikos képviselőnek a jegyzőkönyvek meghamisításáról szóló kijelentésével. Az alelnök - aki hétfő éjjel a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosítások általános vitájában elnökölt - akkor az ügy előzményeiről elmondta, Novák Előd kétperces hozzászólásában állításként fogalmazta meg, hogy meghamisítják a jegyzőkönyveket; ő    ezt követően többször figyelmeztette Novák Elődöt, hogy ezért a kijelentéséért kérjen bocsánatot, vagy vonja vissza állítását, miután pedig a jobbikos képviselő erre háromszori figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó, megvonta tőle a szót.

Megtiltaná a politikai álláshalmozást a Jobbik is. Országgyűlési képviselő ne lehessen polgármester, alpolgármester, megyei, illetve a fővárosi közgyűlés tagja, valamint önkormányzati képviselő - javasolja a párt. Erre vonatkozó törvényjavaslatát már be is nyújtotta.

A Jobbik alapszabálya már tartalmaz hasonló rendelkezést, így azok a jobbikos parlamenti képviselők, akik önkormányzati mandátummal is rendelkeznek, benyújtották lemondásukat a helyi képviselő-testületben viselt tisztségükről.