Az egészségbiztosító átalakításáról több verzió is szerepelt még néhány napja abban a tervezetben, amely a sajtóhoz is eljutott. E szerint felszámolhatják teljes egészében a hivatalt, vagyis a pénzügyi ellátások folyósítását – gyes, gyed, táppénz, rokkantnyugdíjak – azonnal áthelyezik a nyugdíjfolyósító főigazgatósághoz, amely egy év múlva beolvad az államkincstárba. Ebben az esetben az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, benne a gyógyszertámogatás az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerülhet. Egy másik verzióban az egészségbiztosító önálló intézményként működhetne tovább, de a pénzbeli ellátásokat már nem a szervezet utalná.
Rémes, szomorú – kommentálta lapunk kérdésére a tervezett kormányzati lépést Csehák Judit, aki még a Németh-kormány minisztereként bábáskodott az önálló társadalombiztosítási rendszer kialakításánál. Mint mondta: olyan elődök hatására, mint Baross Gábor, aki kereskedelmi miniszterként 1891-ben törvényben tette kötelezővé a munkás-betegbiztosítást, készült el a rendszerváltáskor a jogszabály, amely saját lábra állította a társadalombiztosítást.
 |
Az OEP a rendszerváltás óta független
Népszabadság/archív |
Az ágazatot többször is irányító miniszter szerint azóta ahelyett, hogy jobbítottuk volna, inkább csak romboltuk az intézményt. A különböző kormányok között csak abban volt folytonosság, hogy megpróbáltak visszavenni a társadalombiztosítás önállóságából. Az egységes társadalombiztosítási rendszer már az új alaptörvényben sincs benne, az OEP felszámolása az államosítás utolsó lépése. Szerinte nem cselekszik helyesen a kormány. Így például nem lesz valóságos vásárló sem az egészségügyi szolgáltatások piacán. Hozzátette: bár az is lehet, hogy miután az egészségügyi ellátások mind nagyobb részét az emberek már zsebből fizetik, csökken a jelentősége, hogy a maradékot ellenőrzi-e valaki.
Oberfrank Ferenc, az OEP egykori főigazgatója szerint csak a kormányzati szándék megismerése után lehet szakmai véleményt megfogalmazni az egészségbiztosító jövőjét illetően. A kormányzat szándékát viszont eddig sikerült titokban tartani. Úgy értékeli, hogy a kormányzat az átalakításnak ebben a szakaszában a teljes felelősséget magára akarja vállalni. Erről ő lebeszélte volna a döntéshozókat, ha megkérdezik. Azt csak reméli, hogy végül olyan átfogó koncepció mentén zajlik majd a hivatal átalakítása, amely a minimumra korlátozza a várható zavart és veszteséget.
Totális félreértésnek tartaná az OEP megszüntetését Sinkó Eszter, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság volt elnöke, aki szerint, ha ez megtörténik, az intézmény feladatait a mostaninál csak rosszabb színvonalon lehet ellátni. Úgy fogalmazott: ha az OEP az utóbbi időben nem is látta el feltétlenül valamennyi funkcióját, így például az ellátásszervezési feladatainak nem sikerült megfelelnie, de jól működött a gyógyszeres közbeszerzések lebonyolításában, valamint hozzálátott a betegregiszterek rendbetételéhez. A pénztár áll szerződésben a szolgáltatókkal, ennek alapján kérhető számon, hogy az ellátók milyen szolgáltatást nyújtanak.
Az OEP megszüntetése ellen közleményben tiltakozik az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete is. Mint azt lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásukban írták: az önállóságot megszüntető döntés súlyos fennakadásokat eredményezne az egészségügyi ellátások folyamatos biztosításában. Az OEP szakmai feladatai nélkülözhetetlenek. A szervezet aggódik az egészségügyi adatok biztonsága miatt is, amelyek védelme abban az esetben, ha az OEP nem önállóan működik, sérülhet.
Pénteken a Magyar Orvosi Kamara is a honlapján közzétett nyilatkozattal tiltakozott az OEP megszüntetése ellen.
