Tilosba tévedésnek nevezte az ügyészség egy 11 éves kislány molesztálását
A sajtóközlemény arról számol be, hogy a Balassagyarmati Járási Ügyészség szeméremsértés miatt vádat emelt egy 61 éves férfi, D. József ellen. A férfi még tavaly szeptemberben Nagyorosziban lévő lakásukon molesztálta unokája 11 éves barátnőjét, aki a férfi feleségéhez érkezett matematika korrepetálásra.
„Az elkövető először a gyermek arcát, nyakát és száját csókolgatta, majd ruháján keresztül a fenekét fogdosta. A sértett hiába kérlelte, nem hagyta őt békén, sőt, a lány alsóneműjébe benyúlva a fenekét és a nemi szervét is megfogta. A férfi mindezt csak akkor fejezte be, mikor meghallotta felesége közeledő lépéseinek zaját" - áll a közleményben.
A jogvédő szervezetek nyílt levelükben kifogásolják a közlemény „szenzációhajhász" címadását. Mint írták: egy 11 éves gyermek ellen gondosan megtervezett módon elkövetett szexuális erőszak semmilyen hírértéknövelés céljából nem nevezhető "tilosba tévedésnek".
Úgy fogalmaztak: nyilvánvaló, hogy az elkövető nem "tévedett", amikor cselekménye megkezdéséhez körültekintően kivárta, hogy a gyermek tanárnője elhagyja a helyiséget, és akkor sem, amikor tudatosan abbahagyta a cselekményét, ahogy meghallotta felesége visszaérkezését.
Leszögezték: az ügyészségnek feladata, hogy az állampolgárokkal, az áldozatokkal és hozzátartozóikkal tudassa, komolyan veszi a bűncselekmények által okozott sérelmeket, különösen egy 11 éves gyermek ellen elkövetett cselekmény által okozott sérelmeket, és hogy „az elkövetővel való bratyizás nélkül" igyekszik azokat felderíteni, minősíteni és azokról hírt adni.
A NANE és a PATENT nem ért egyet azzal sem, hogy az ügyészség szeméremsértés vétsége miatt emelt vádat. Mint rámutattak: az új Btk. a 12 éven aluli gyermek esetében bármely szexuális tevékenységet szexuális erőszaknak minősít.
"Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet."- idézik levelükben a Btk. 197. § (2) bekezdését.
A jogvédő szervezetek szerint a szeméremsértés tényállásának egyetlen eleme sem illik a Nógrád Megyei Főügyészség sajtóközleményében leírt cselekményre, míg a leírt cselekmény a szexuális erőszak tényállás második bekezdésének minden elemét kimeríti.
Felhívták ezért az ügyészséget, hogy „az elkövetett cselekmény történeti tényállásának és súlyának megfelelő minősítés, azaz szexuális erőszak alapján emeljen vádat, illetve ennek megfelelően módosítsa vádindítványát".
Javasolják, vizsgálja azt is, fennáll-e további minősítő körülmény, mivel a gyermek azért volt a helyszínen, hogy korrepetálják. Szerintük ugyanis, bár az elkövető nem a gyermek tanára, hanem utóbbi férje, felmerül annak lehetősége, hogy "az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére" követte el cselekményét.
A jogvédő szervezetek szerint a szeméremsértésre való "nyilvánvaló félreminősítéssel" a Balassagyarmati Járási Ügyészség bagatellizálja az elkövető cselekményét, további felhatalmazást ad az elkövetőnek hasonló cselekmények véghezvitelére, és megfosztja a gyermek áldozatot a neki jog szerint járó teljes és megfelelő jogvédelemtől és jogi jóvátételtől.
A kifogásolt sajtóközleményt az ügyészség időközben eltávolította honlapjáról. "A sajtóközlemény címére vonatkozó reakciók alapján döntött úgy az ügyészség, hogy a közleményt nem szerepelteti tovább a honlapján" – írta ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre a Nógrád Megyei Főügyészség. Közleményükben úgy fogalmaznak: az ügyészség minden esetben a sértettek, azaz a jogaikban, jogos érdekeikben megsértett személyek oldalán áll, ezért - különösen a hasonló jellegű bűncselekmények esetén - a jogvédő szervezetek természetes partnere.
Azt írták: a Nógrád Megyei Főügyészség - mint ahogy Magyarország valamennyi ügyészi szerve - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni összes bűncselekményt, így a szeméremsértést is egyaránt üldözi, ahogy ez a közölt tényállásból és az ügyészség intézkedéséből, a vádemeléséből is kitűnik.
„A kérdéses eset sajtókommunikációjára is azért került sor, mert mind a sértettek, mind az elkövetők, de egyben valamennyi olvasó számára világossá kívánjuk tenni, hogy az ügyészség minden ilyen tudomására jutott esetben a törvény szigorát kívánja érvényre juttatni. A büntetés (így az ahhoz vezető büntetőeljárás) célja ugyanis minden esetben az, hogy a társadalom - azaz a potenciális sértettek - védelme érdekében az elkövetőn túl mindenki mást is visszatartson az ilyen vagy hasonló bűncselekmények elkövetésétől." - áll a közleményben.
Emlékeztetnek: a vádemelés szeméremsértés vétsége miatt történt, a rendelkezésre álló bizonyítékok a Balassagyarmati Járási Ügyészség szerint e bűncselekmény miatti vádemelést tették lehetővé.
Hozzátették: a büntetőeljárás a vádemelés következtében a Balassagyarmati Járásbíróságon folytatódik és dől majd el, a tárgyaláson pedig az ügyész a bizonyítás eredményeképpen a tényállást és a minősítést bármikor módosíthatja, a vádat ki is terjesztheti.
A vádirati minősítés egyébiránt sem köti a bíróságot, amely akár súlyosabb nemi erkölcs elleni bűncselekmény megvalósulását is megállapíthatja, ha minden kétséget kizáróan bizonyíthatónak találja azt – szögezték le.
