Az MSZP azt kezdeményezi, hogy január végéig se a büntetést, se a büntetés alól mentesítő 1500 forintos szolgáltatási díjat ne vessék ki a matrica nélkül autózókra, mondván, a kormány rosszul készítette elő az útdíjrendszer bevezetését, mégis a közlekedőket szankcionálná a hibákért.
Hibák pedig bőven vannak. Megyei matricát februárig nem lehet telefonon venni, az online rendszer meg vagy működik, vagy nem. Munkatársunk olyan kárvallottal is találkozott, aki nem azt a matricát kapta a benzinkúton, amelyikre szüksége lett volna. Különösen szellemes megoldás, hogy a szolgáltatási díjat csak a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban lehet befizetni.
Abszurditások is kísérik az útdíjfizetési rendszert. Ha például valaki a szekszárdi Duna-hídon szeretne áthajtani, eleve két megyei matricát kell vennie. Ha pedig utánfutóval szándékozik átmenni, külön engedély kell az autóra és a vontatmányra.
|
A közlekedőket szankcionálnák a hibákért
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ráadásul alkotmányellenes az egész?
Súlyosan sértik a jogbiztonságot és ezért alaptörvény-ellenesek lehetnek az útdíjrendszer átalakításáról szóló miniszteri rendeletek – legalábbis ez következik az Alkotmánybíróság (AB) korábbi döntéseiből. A testület ugyanis – a többi közt – egy 2013-as határozatában is kimondta: a „jogbiztonságot súlyosan sérti, ha az új, illetve többletkötelezettségeket előíró jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatályba lépése közötti felkészülési idő elmarad vagy olyan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni”.
|
Sorban állás az útdíjkasszánál
Veres Viktor / Népszabadság |
Most pedig ez történt, hiszen a településeket elkerülő autópálya-szakaszok fizetőssé tételéről a december 30-án megjelent jogszabályok rendelkeznek, amelyek január 1-jén hatályba is léptek. Így az autósok erre a helyzetre nemigen tudtak felkészülni, és sokan a megyei matricát – miután az értékesítést sem szervezték meg – a „legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére" sem tudták a szokásos árusítóhelyek jelentős részén beszerezni. A többletkötelezettség címzettjeit ezzel rendkívüli erőfeszítésekre – többórás sorban állásra, hosszas utánjárásra – kényszerítették.
Az útdíjrendszer új szabályainak megalkotása és kihirdetése egyértelműen a jogállami alapelvekkel összeegyeztethetetlen módon történt – állítja Kolláth György alkotmányjogász. Meggyőződése szerint sérült a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelménye is. A törvény nem tudása alapvetően senkit nem mentesít, de ezúttal esélyt sem adtak az embereknek – hangsúlyozta –, hogy a rendeleteket megismerjék. Példaként hozta fel, hogy aki külföldről tért haza, annak fogalma sem lehetett az útdíj kiterjesztéséről, és ha utólag vesz matricát, mégis megbüntetik, hiszen szolgáltatási díj megfizetésére kötelezik.
Az pedig a normavilágosság követelményét sérti – állítja Kolláth –, hogy a fizetőssé váló útszakaszokról több különféle térkép is készült, amelyek alapján nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy tulajdonképpen hol van szükség matricára. A helyzetet jellemzi például az, hogy az M30-as autópálya Miskolcot elkerülő szakasza – amit állítólag véletlenül minősítettek fizetőssé – az előzetes információkkal szemben mégis díjmentes marad. Az alkotmányjogász szerint az is meglehetősen érthetetlen, hogy egy egységes útszakaszt – az M0-s elkerülő utat – milyen megfontolásokból szabdaltak fel díjköteles és ingyen használható részekre.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Arra a kérdésünkre, hogy a pórul járt autósok perelhetnek-e a matrica késedelmes megvásárlása esetére kilátásba helyezett szolgáltatási díj, illetve az esetleges büntetés miatt, Kolláth leszögezte, a bíróságoknak a hatályos szabályok alapján kell eljárniuk. Annak azonban nincs akadálya – tette hozzá –, hogy a bíró egy ilyen kereset esetén az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, illetve a per felfüggesztése mellett az AB-hez forduljon. Nincs kizárva – magyarázta –, hogy a hazai szabályozás uniós jogot sért, így kerülhet a képbe a luxemburgi fórum, míg a jogbiztonsággal kapcsolatos aggályokról az alkotmánybíráknak kell dönteniük. Aki pedig pert vesztene, már maga nyújthat be alkotmányjogi panaszt.
A Fidesz gyakorlatában üzemszerű a jogalkotási joggal való visszaélés – állapította meg általánosságban is Kolláth. Emiatt szerinte számos rendelkezés közjogi érvénytelensége felvetődhet. Az alkotmányjogász utalt rá, hogy az új jogalkotási törvényt már a jelenlegi kormánytöbbség fogadta el 2010-ben, és abban az olvasható, hogy a „jogszabály előkészítője (...) előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit". Annak ki kellene terjednie a társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti és egészségügyi hatások elemzésére is, csakhogy az ilyen vizsgálat rendre elmarad.
De nem szokták betartani a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezéseit sem, pedig abból az következik – mondta Kolláth –, hogy a tervezeteket minél szélesebb körben egyeztetni kellene. Ennek ellenére az előterjesztések zömét nem hozzák nyilvánosságra, és így nem biztosítják a véleményezés lehetőségét sem. Igaz, az útdíjrendeletek esetében más a helyzet, mert a fizetési kötelezettségről szóló jogszabályok esetében nem kell társadalmi egyeztetést folytatni.
A hatástanulmány viszont minden esetben kötelező – emelte ki az alkotmányjogász. Az ellenzék azonban most is hiába követeli annak bemutatását, bár a kormányszóvivő korábbi nyilatkozatai szerint készült ilyen. Kolláth úgy véli, az alkotmánybíráknak lenne lehetőségük arra, hogy rendet tegyenek, mert kimondhatnák: ha a kodifikáció során semmibe veszik a jogalkotási törvény alapvető garanciális követelményeit, az a jogszabály közjogi érvénytelenségéhez vezet. De minimális előrelépést szerinte már az is jelentene, ha intézményes megoldást találnának arra, hogy a nyilvánvaló jogalkotási hibák esetén kártérítési igényt lehessen érvényesíteni.
Áruházi feladat
Sok milliárd forintban mérhető forgalomcsökkenést is hozhat az intézkedés, ám az is elképzelhető, hogy különösebb kár nélkül megúszható – e két verzió kering az útdíjról kiskereskedelmi körökben. Pontosabbat egyelőre nem mernek mondani a megkérdezett áruházláncok.
A Tesco és az Auchan egyaránt vizsgálja, hosszú távon milyen hatása lehet a forgalomra az új sarcnak. A kérdés azért fontos a cégek számára, mert az intézkedés minden nagyobb út menti áruházat érinthet. Az ilyen üzletekbe a vásárlók nyolcvan százaléka autóval érkezik, így kérdés, hogy az útdíj bevezetése mennyiben változtatja meg bevásárlási szokásaikat. Az valószínű, hogy a rendszer bevezetését követő hetekben visszaesik a forgalom, mivel a vásárlók megnézik, melyik szakasz díjköteles, s mérlegelik, megéri-e autóba ülniük.
Kiskereskedelmi forrásaink úgy látják, inkább a döntés pszichés hatása lesz erős, mert elbizonytalaníthatja a fogyasztókat. Ha e jelenség tartós lesz, egyes áruházláncok akár milliárdos kiesésre is számíthatnak.
Ami biztos: az áruházi buszokat nem érinti érdemben az útdíj. A Tesco hálózatának nagyjából feléhez, s szinte az összes Auchan üzlethez megy bevásárlóbusz. Bár buszonként 20 ezer forint lehet az extra költség, az üzemeltető alvállalkozók nem jelezték, hogy áremelésre készülnek. Ez alighanem annak is köszönhető, hogy az üzemanyagárak csökkentek az utóbbi időben.
