galéria megtekintése

Magyarország a vesztesek közé fog tartozni

20 komment


Tanács István

Biztosan változik az Európai Unió kohéziós politikája 2020-tól – de az előkészítések során dől el, hogy milyen irányban. Az uniós szerződésben rögzített egyik cél, hogy támogassák egyes térségek felzárkózását, a területi és társadalmi különbségek pedig csökkenjenek. A 2004-es nagy bővítés óta két uniós költségvetési ciklusban a pénz egy-egy harmadát fordították erre a célra – az eredmények azonban nem igazolták, hogy jól használták fel a forrásokat.

Baranya megye sem tud kitörni a leghátrányosabb helyzetű térségek köréből
Baranya megye sem tud kitörni a leghátrányosabb helyzetű térségek köréből
Laufer László

Varga Zoltán MSZP-s politikus, volt önkormányzati miniszter a napokban vett részt Brüsszelben az ­Európai Régiók Bizottsága területi kohéziós politika és uniós költségvetés szakbizottságának ülésén. Szerinte az teljesen biztos, hogy sem az ­Európai Unió közös költségvetése, sem ezen belül az annak eddig egyharmadát kitevő kohéziós alap összege nem emelkedik. Sőt, az unió legbefolyásosabb országai a felzárkóztatásra szolgáló alapok terhére szeretnék növelni az új, sok pénzt igénylő célok támogatását: például a migránsválság költségeit, vagy a globális versenyképesség növeléséhez szükséges támogatást.

 

Magyarországra is igaz, hogy az ország négy régiója, területének nagyon nagy része az európai régiók fejlettségi rangsorában az utolsó 20 között szerepel, lengyel, román, szlovák és bolgár régiók társaságában. Ezen a régiós listán szinte nincs elmozdulás: a döntő többségnek nem sikerült a felzárkózás – vagy eltűnt az uniós pénz, vagy fenntarthatatlan fejlesztésre költötték. A nettó befizető országok ezért inkább olyan célokra adnának pénzt, amely növeli a versenyképességet. Fabian Zuleeg, a téma szakértőjének számító European Policy Center ügyvezetője a vitában területi vakságnak nevezte az uniós­ fejlesztési összegek elköltésének módját. Szerinte a várható változásoknak két vesztese lehet a kohéziós politika szempontjából: a leggazdagabbak, mert ők nem férnek bele a kritériumokba, és a legszegényebbek, mert ők képtelenek eredményesen felhasználni a pénzt.

Magyarország a legszegényebbek, és így a vesztesek közé fog tartozni. Ezért a volt szocialista országok és a dél-európai országok leszakadó ré­gióival együtt az lenne az érdeke, hogy a kohéziós alapok ne csökkenjenek számottevően, a tagállami kormányok pedig érdemben lépjenek fel a területi egyenlőség növekedése ellen. Ha ugyanis tovább folytatódik az elmaradott térségek kiürülése – Varga szerint Békés megye lakossága 10 év alatt 50 ezerrel csökkent – az leértékeli az ott még megmaradt nemzeti vagyont, sőt, visszamenőleg pocsékolássá teszi mindazt a környezetvédelmi és infrastruktúrabeli fejlesztést, amit eddig uniós pénzből ezeken a területeken megvalósítottak.

A leszakadó térségek központjaiban a piaci munkahelyteremtést kellene támogatni, a kohéziós alapokból pedig a képzést és kistérségek közösségi közlekedését kellene rendbe hozni. Az infrastruktúra-támogatásokból eddig szinte semmit sem költöttek alsóbbrendű utakra, a menetrendek közt káosz van. A leszakadó térségek kiürülése hatalmas károkat okoz – ezt úgy lehetne elkerülni, ha megmaradnának a falusi lakóhelyek, a még el nem vándorolt népesség pedig jó közlekedéssel munkát találna a fejlesztendő kistérségi központokban.

A régiós listán szinte nincs elmozdulás: a döntő többségnek nem sikerült a felzárkózás – vagy eltűnt az uniós pénz, vagy fenntarthatatlan fejlesztésre költötték.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.