Biztosan változik az Európai Unió kohéziós politikája 2020-tól – de az előkészítések során dől el, hogy milyen irányban. Az uniós szerződésben rögzített egyik cél, hogy támogassák egyes térségek felzárkózását, a területi és társadalmi különbségek pedig csökkenjenek. A 2004-es nagy bővítés óta két uniós költségvetési ciklusban a pénz egy-egy harmadát fordították erre a célra – az eredmények azonban nem igazolták, hogy jól használták fel a forrásokat.
 |
| Baranya megye sem tud kitörni a leghátrányosabb helyzetű térségek köréből Laufer László |
Varga Zoltán MSZP-s politikus, volt önkormányzati miniszter a napokban vett részt Brüsszelben az Európai Régiók Bizottsága területi kohéziós politika és uniós költségvetés szakbizottságának ülésén. Szerinte az teljesen biztos, hogy sem az Európai Unió közös költségvetése, sem ezen belül az annak eddig egyharmadát kitevő kohéziós alap összege nem emelkedik. Sőt, az unió legbefolyásosabb országai a felzárkóztatásra szolgáló alapok terhére szeretnék növelni az új, sok pénzt igénylő célok támogatását: például a migránsválság költségeit, vagy a globális versenyképesség növeléséhez szükséges támogatást.
