A két nyilatkozat alapján úgy tűnik, nagyot fordult másfél hónap alatt a kormány álláspontja. Ez pedig még akkor is a kabinet kaotikus oktatáspolitikájáról tanúskodik, ha tudható, jócskán van, ami árnyalja a képet. Egyfelől az, hogy Palkovics már nem sokkal kinevezése után „lazított" álláspontján, s meglebegtette a komolyabb változtatások lehetőségét, az utóbbi hetekben pedig – miközben a tanárok a Klik megszüntetését követelték – az intézményfenntartó kapcsán már egy közelgő „új fázisról" nyilatkozott. Ezek után tette világossá Rétvári tegnap, hogy az új fázis a Klik megszüntetését jelenti.
|
Palkovics László meggondolta magát Teknős Miklós / Népszabadság |
Bár a kormány látszólag engedett a tanárok követelésének, az még egyáltalán nem biztos, hogy a Klik-korszak véget ér. Július elsejétől ugyanis a Klik helyett egy másik állami intézményfenntartó felügyeli az iskolákat. És bár az ígéretek szerint az új rendszerben sokkal nagyobb önállósága, mozgástere lesz az iskoláknak, a részletek egyelőre még nem ismertek. Az oktatási államtitkár ráadásul tegnap az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt úgy fogalmazott: „a Klik megszűnése azt jelenti, hogy jelenlegi formájában nem működik tovább, de az állami fenntartás jó döntés volt, és az továbbra is feltétel."
Palkovics László tegnap annyit mondott csupán lapunknak az új iskolarendszerről, hogy abban az iskolák saját maguk tervezhetik majd meg a költségvetésüket. Részletekről Rétvári Bence sem beszélt, kérdésünkre azt mondta, hogy a szervezetnek biztosan új neve lesz.
Azt viszont még nem tudni, hogy ki vezeti. Rétvári érdeklődésünkre közölte: a Klik élére nemrég kinevezett Pölöskei Gábornéra – Áder János köztársasági elnök húgára – mindenképpen számítanak az oktatásügy vezetői között. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkártól annyit tudtunk meg: új struktúrát alakítanak ki, amelyet három szintre – központira, térségire és iskolaira – osztanak fel. Arról, hogy a térségi szint megyéket vagy járásokat jelent-e majd, még nem döntöttek.
Korai temetni a Kliket?
Sok mindent ígértek már, aztán mi lett belőle? Ezért Laker Zoltán politológus mindenkit óvatosságra int a Klik megszüntetéséről szóló hírek kezelésével kapcsolatban. Tovább a cikkre: >>>
A Klik közelgő megszüntetésének híre nem változtatta meg a tiltakozó tanárok álláspontját. A Pedagógusok Szakszervezete rövid közleményben nehezményezte: a sztrájkbizottság és a kormány közötti tárgyalásokon korábban a kabinet azt vázolta, hogy több intézményfenntartó jön létre, ehhez képest marad az állami intézményfenntartás. Jelezték, hogy bár az intézmények gazdálkodási és munkáltatói jogosítványokat kapnának, a kinevezés és a munkaviszony megszüntetése továbbra is az intézményfenntartónál maradna.
- Semmi nem változott – vont mérleget Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, mondván, ahogyan eddig, úgy ezután is egyetlen állami kéz irányítja majd az iskolákat.
A Klik megszüntetésének híre nem győzte meg a Tanítanék Mozgalmat sem, amely a március 15-i több tízezres tanártüntetésen ultimátumot adott a kormánynak. Ezt jelzi, hogy tegnapi közleményükben emlékeztettek: március 23-án éjfélig adtak határidőt a kabinetnek, hogy válaszoljon, elfogadja-e azt a 12 pontot, amelyet a Civil Közoktatási Platform dolgozott ki. Ha a határidő lejártáig nem érkezik érdemi válasz, akkor megtartják március 30-án reggel 8 és 9 óra között a korábban kilátásba helyezett polgári engedetlenségi akciót.
Részsiker: két évig még maradhatnak a nyugdíjas tanárok
Megállapodás született a Köznevelési Kerekasztal keddi ülésén arról, hogy lehetőséget kell adni a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatására. A Népszabadság a szerkesztőséghez érkező panaszok alapján a napokban írt arról: az iskolák akár a tanáraik tizedét is elveszíthetik a tanév közben, mert a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusoktól azonnal meg kell válniuk, a Klik pedig a spórolás miatt nem engedi, hogy pótolják őket. Ez elsősorban az idegen nyelvek tanításában okozott problémát.
A most kihirdetett megállapodás szerint az intézményvezetők döntése alapján – legfeljebb két éven át – továbbfoglalkoztathatják a nyugdíjkorba lépett tanárokat. Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár közölte: várhatóan a következő tanév kezdetén lép életbe az új szabályozás.
Beismert bukás
A Klik megszüntetésének terve egyet jelent azzal, hogy a kormány elismeri oktatáspolitikájának elhibázottságát – mondta Hiller István, a parlament szocialista alelnöke, volt oktatási miniszter.
|
Hiller: A Klik maga volt a probléma F Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A politikus Siklóson és Szigetváron pedagógusokkal, településvezetőkkel, szülőkkel beszélgetett. Fóruma előtt úgy fogalmazott, hogy a Klik nem tudta megoldani az oktatásügy problémáit, s egy idő után – centralizáltságával és rossz gazdálkodásával – maga lett a probléma. Mindamellett Hiller nem állítaná vissza a 2010 előtti oktatási rendszert, mert elismeri, hogy annak is számos hibája volt.
A politikus szerint továbbra is szükség lesz állami iskolákra, hiszen az elmaradott térségek nem képesek intézményeket fenntartani. Ám meg kell teremteni a törvényi hátteret ahhoz, hogy az önkormányzatok is lehessenek iskolafenntartók, ha erre szándékuk és tehetségük van.
A politikus beszélt arról, hogy a kormányközeli műhelynek számító Századvég is megállapította, az iskolák államosításakor százmilliárd forintot kivontak a közoktatásból – Hiller legalább ekkora összeg visszapótlását várja.
A szocialista politikus azért látogatott el Siklósra, mert a kilencezer lelkes baranyai város tavaly visszavette általános és középiskolájának működtetését a Kliktől, s a politikus ennek tapasztalataira is kíváncsi volt. Az önkormányzat döntését az indokolta, hogy az állam évi 117 millió forintot kért az ingatlanok működtetésére a várostól, a helyi képviselők viszont úgy látták, a feladat 70 millióból is megoldható. Marenics János, a város független polgármestere tudósítónknak azt mondta: a tervezett megtakarítás azóta valósággá vált, ami bizonyítja, hogy a Klik pazarlón gazdálkodik.