Legutóbb a lubavicsi hászid irányzat magyarországi vezetője, Oberlander Báruch hittudós, rabbi adott ki egy állásfoglalást. A február 5-i teológiai értekezés szerint a Biblia egyértelműen fogalmaz: minden halottat a lehető leghamarabb el kell földelni. Ha nem tudni hozzátartozókról, akkor a maradványokat különleges eljárásban kell részesíteni, akár még a főpap is intézkedhet, holott neki más esetben még belépnie sem szabad a temetőbe. Ráadásul még a kikeresztelkedett embert is zsidó temetőbe kell elhantolni, ugyanis a vallási törvények szerint a kitért zsidó is zsidó marad.
Hiába egybehangzó a más ügyekben gyakran vitázó három izraelita felekezet álláspontja, a hatóságok évekig hezitáltak. Eleinte felvetődött, hogy az 1944. november 4-i rosszul időzített hídrobbantáskor a Dunába zuhant több száz áldozat csontjait találták meg, tehát nem biztos, hogy mindenki zsidó volt. Csakhogy
minden bizonyíték azt igazolta, hogy mégis az 1944–45-ben a nyilasok által folyóba lőtt zsidók maradványait találták meg.
Ezt bizonyították a lövésnyomok, a pesti oldal – a kivégzések főleg itt történtek –, a DNS-vizsgálat. Dudás Eszter biológus tavaly elkészült diplomamunkájából kiderül: 21 ember maradványait tudták beazonosítani, ebből 15 személy DNS-ét sikerült elkülöníteni, közülük kilencről derült ki, hogy biztosan zsidó származású.
A Népszabadság megpróbálta kideríteni, hogy miért húzódik öt éve az ügy. Eddig a nemzeti sírkerteket kezelő Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) foglalkozott az üggyel. Korábban jelezték, hogy – mivel a vallási hovatartozás nem állapítható meg minden egyes maradvány esetében – ökumenikus istentisztelet lenne illendő, és a Fiumei úti sírkertben szeretnék elhantolni a maradványokat.
|
A nyilasterror áldozatainak maradványaira a Margit híd felújításakor találtak rá a búvárok
Belik István |
Megkerestük az intézetet, ahol közölték, nem olyan rég foglalkoznak a kérdéssel: tavaly szeptemberben kért tőlük segítséget a csontokat vizsgáló Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek. Ráadásul a Nöri a temetkezési törvényre hivatkozva hangsúlyozta: nem is ők, hanem a területileg illetékes önkormányzat dolga az ismeretlen elhunytakat eltemetni. A zsidó szervezetek az illetékest keresve a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez fordultak, ahol viszont szintén Tarlós István főpolgármesterhez irányították őket.
A főváros sajtóosztálya lapunknak jelezte, előrelépés történt az ügyben, igaz, „jelenleg az említett szervezetek között zajlik egyeztetés a végtisztesség megadásának részleteiről". Viszont a Népszabadság úgy tudja, a felekezetek között nincs vita. Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezetője azt mondta lapunknak, olyannyira így van ez, hogy nekik a Salgótarján úti vagy akár a Kozma utcai ortodox temető is elfogadható. Oberlander azt nyilatkozta, annak sincs jelentősége, hogy melyik hitközség rabbija mondja a beszédet.
Hasonló véleményen van Deblinger Eduárd, az ortodox hitközségek elnöke is: „ebben a kérdésben teljes az egyetértés a Mazsihisz vezetésével és rabbiságával". Tehát már csak az van hátra, hogy az igazságügyi intézet öt év után kiadja a maradványokat, a főváros hozzájárulásával a zsidó szervezetek eltemethessék a csontokat.
