galéria megtekintése

Már csak az van hátra, hogy kiadják a Dunában talált holttesteket

3 komment


M. László Ferenc

Öt éve nem találnak megoldást a hivatalok a Margit híd 2011-es felújításakor a Dunában megtalált emberi maradványok méltó eltemetésére. Többségük zsidó volt, s biztos, hogy a nyilasterror áldozatairól van szó. A zsidó szervezetek arra várnak, hogy az igazságügyi intézet öt év után kiadja a maradványokat, s utána a főváros hozzájárulásával méltó módon eltemethessék a csontokat.

A csontokat a híd felújításakor búvárok találták meg, azóta zsákokban pihennek, néha elővették őket a vizsgálatok miatt. Pedig – mint arról január elején beszámoltunk – a zsidó szervezetek, bejegyzett egyházak évek óta kérik: adják ki a maradványokat, szeretnék ők eltemetni a mártírjaikat.

Az ortodoxok temetkezési egylete, a Chevra Kadisa még Izraelből is kért rabbinikus tanácsot. A legnagyobb felekezetnek tekinthető Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is követelte a maradványok kiadását, miután az országos főrabbi, Frölich Róbert véleményét is kikérték. A válasz mindkét esetben ugyanaz volt:

zsidó temetőben kell a maradványokat elhelyezni.

 

Legutóbb a lubavicsi hászid irányzat magyarországi vezetője, Oberlander Báruch hittudós, rabbi adott ki egy állásfoglalást. A február 5-i teológiai értekezés szerint a Biblia egyértelműen fogalmaz: minden halottat a lehető leghamarabb el kell földelni. Ha nem tudni hozzátartozókról, akkor a maradványokat különleges eljárásban kell részesíteni, akár még a főpap is intézkedhet, holott neki más esetben még belépnie sem szabad a temetőbe. Ráadásul még a kikeresztelkedett embert is zsidó temetőbe kell elhantolni, ugyanis a vallási törvények szerint a kitért zsidó is zsidó marad.

Hiába egybehangzó a más ügyekben gyakran vitázó három izraelita felekezet álláspontja, a hatóságok évekig hezitáltak. Eleinte felvetődött, hogy az 1944. november 4-i rosszul időzített hídrobbantáskor a Dunába zuhant több száz áldozat csontjait találták meg, tehát nem biztos, hogy mindenki zsidó volt. Csakhogy

minden bizonyíték azt igazolta, hogy mégis az 1944–45-ben a nyilasok által folyóba lőtt zsidók maradványait találták meg.

Ezt bizonyították a lövésnyomok, a pesti oldal – a kivégzések főleg itt történtek –, a DNS-vizsgálat. Dudás Eszter biológus tavaly elkészült diplomamunkájából kiderül: 21 ember maradványait tudták beazonosítani, ebből 15 személy DNS-ét sikerült elkülöníteni, közülük kilencről derült ki, hogy biztosan zsidó származású.

A Népszabadság megpróbálta kideríteni, hogy miért húzódik öt éve az ügy. Eddig a nemzeti sírkerteket kezelő Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) foglalkozott az üggyel. Korábban jelezték, hogy – mivel a vallási hovatartozás nem állapítható meg minden egyes maradvány esetében – ökumenikus istentisztelet lenne illendő, és a Fiumei úti sírkertben szeretnék elhantolni a maradványokat.

A nyilasterror áldozatainak maradványaira a Margit híd felújításakor találtak rá a búvárok
A nyilasterror áldozatainak maradványaira a Margit híd felújításakor találtak rá a búvárok
Belik István

Megkerestük az intézetet, ahol közölték, nem olyan rég foglalkoznak a kérdéssel: tavaly szeptemberben kért tőlük segítséget a csontokat vizsgáló Igaz­ságügyi Szakértői és Kutató Intézetek. Ráadásul a Nöri a temetkezési törvényre hivatkozva hangsúlyozta: nem is ők, hanem a területileg illetékes önkormányzat dolga az ismeretlen elhunytakat eltemetni. A zsidó szervezetek az illetékest keresve a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez fordultak, ahol viszont szintén Tarlós István főpolgármesterhez irányították őket.

A főváros sajtóosztálya lapunknak jelezte, előrelépés történt az ügyben, igaz, „jelenleg az említett szervezetek között zajlik egyeztetés a végtisztesség megadásának részleteiről". Viszont a Népszabadság úgy tudja, a felekezetek között nincs vita. Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezetője azt mondta lapunknak, olyannyira így van ez, hogy nekik a Salgótarján úti vagy akár a Kozma utcai ortodox temető is elfogadható. Oberlander azt nyilatkozta, annak sincs jelentősége, hogy melyik hitközség rabbija mondja a beszédet.

Hasonló véleményen van Deblinger Eduárd, az ortodox hitköz­ségek elnöke is: „ebben a kérdésben teljes az egyetértés a Mazsihisz vezetésével és rabbiságával". Tehát már csak az van hátra, hogy az igaz­ságügyi intézet öt év után kiadja a maradványokat, a főváros hozzájárulásával a zsidó szervezetek eltemethessék a csontokat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető