Gulyás – amiképp valamennyi általunk megkérdezett polgármester – az újságokból tudta meg, hogy a kormány megváltoztatja a segélyezés szabályait. Hivatalosan semmilyen tájékoztatást sem kaptak a faluvezetők a tervezett változásról. Jelesül, hogy a szociális segélyt az önkormányzatok saját forrásból kell előteremtsék, s hogy megszűnik az a lakásfenntartási támogatás, ami eddig félmillió családnak jelentett havonkénti segítséget.
Gyarmati András, az 502 lakosú Csongrád megyei község, Nagylak polgármestere úgy értelmezi a változást, hogy megint több lesz az olyan önkormányzati feladat, amihez nem ad pénzt az állam. Gyarmati kilencedik éve polgármester Nagylakon, azóta évente nagyjából 350 ezer forint saját forrása jutott a településnek segélyezésre. A várható bevételek alapján nem jut több a jövőben sem.
A polgármester első ciklusa kezdetén indítványozta, és a testület el is fogadta, hogy a konkrét igényekről a szociális bizottság döntsön. Azt a jogszabályváltozás kapcsán megfogalmazódó vádat, hogy a segélyeket „pofára” osztották, a nagylaki polgármester – a faluvezetők nevében is – kikéri magának. Azt nem vitatja, hogy a döntéseket mindig lehet kifogásolni, ameddig több lesz a jogos igény, mint a rendelkezésre álló pénz.
|
A Rózsadomb, csak a nógrádi Mátraverebélyen. Megjósolni sem lehet, mi történik majd
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az ezerlelkes Gyulaj községben – attól függően, hogy milyen közmunkaprogram folyik – az állástalanság 10 és 60 százalék között mozog. Így, amikor magas a munkanélküliség, sokan kérnek segélyt. Dobos Károlyné polgármester szerint évente ötmilliónál több az ilyen igény, s ezt a pénzt a falu saját erőből nem képes kigazdálkodni. A Tolna megyei falut kilenc éve irányító Dobosné hozzáteszi, hogy lakástámogatást 75-80 család kap, ennek összege 8-9 millió, s ha ez jövőre kiesik, akkor az érintett famíliák még inkább segélyre szorulnak.
Arra, hogy az önkormányzat újabb adók kivetésével pénzhez juthatna, nincs esély, hisz nincs már kire kivetni újabb adókat. Baranya kistelepüléses megye, s ott – a polgármesterek véleménye szerint – akár kétszáznál több aprófaluban is komoly gondot jelent majd a segélyezés rendszerének megváltoztatása. Az 500 lakosú Siklósnagyfaluban például évente 12 millió forint szociális segélyt osztottak ki, s ezt az 50millióból gazdálkodó önkormányzat semmiképp sem tudja előteremteni – véli Kosztics József, a község polgármestere.
A bajt fokozza, hogy jelenleg 126 család kap lakásfenntartási támogatást, s ennek elmaradása 5-10 százalékkal csökkenti egy-egy háztartás amúgy is szűkös bevételét. Erre a támogatásra a főképp közmunkából és napszámból pénzhez jutó, roppant szegényes körülmények között élő családok már évek óta úgy tekintenek, mint biztos jövedelemre. Elvesztése komoly érvágás lesz, mondja Kosztics, s hozzáteszi: kizárt, hogy a falu önkormányzata magára tudná vállalni a segélyezés terhét.
|
Ételosztás a Batthyány térnél. Saját forrásból
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kormányzat ígérete szerint azok a települések, amelyek saját forrásból nem tudják kifizetni a segélyeket, jövőre egy 48 milliárd forintos állami alap forrásaira pályázhatnak majd. Az általunk megkérdezett faluvezetőket nem nyugtatta meg a hír, főleg amiatt, hogy a pályázati feltételekről egyelőre semmilyen információjuk sincs.
