galéria megtekintése

Így taszítja nyomorba a falvakat a kormány

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 01. számában
jelent meg.

Tudósítóinktól
Népszabadság

Az újságokból tudták meg a falusi polgármesterek, hogy 2015-től az önkormányzatok saját forrásból kell fizessék a helybéliek szociális segélyét. Az elszegényedett, állástalanságtól szenvedő kistelepülések vezetői elképzelni sem tudják, hogy miből.

– Egyszer csak majd bezárjuk a hivatalt és az óvodát: a villanyt már le se kell kapcsolni, úgyis kikötik addigra, mint ahogyan tartozás miatt nemrég már lefoglalták a falu mikrobuszát is – mondja Gulyás János, az Ózdhoz közeli Borsodbóta munkáspárti polgármestere, aki szerint hozzájuk hasonlóan elképesztő kilátástalanságban vannak az észak-magyarországi kistelepülések.

Életkép egy tiszavasvári vegyesboltban segélyosztás után
Életkép egy tiszavasvári vegyesboltban segélyosztás után
Balázs Attila / MTI

Borsodbótán havonta 5-6 millió forintot költöttek segélyezésre, s nem tudják, hogy a változás után mennyi pénzt kellene szánniuk ugyanerre. Önerőből semennyit sem tudnak, hiszen eleve 30 millió forintos hiánnyal küszködnek, inkasszó van a számlájukon is. – Ha megszűnik az önkormányzati segélyezés, megjósolni sem lehet, mi történik majd a végeken – mondta a faluvezető.

 

Gulyás – amiképp valamennyi általunk megkérdezett polgármester – az újságokból tudta meg, hogy a kormány megváltoztatja a segélyezés szabályait. Hivatalosan semmilyen tájékoztatást sem kaptak a faluvezetők a tervezett változásról. Jelesül, hogy a szociális segélyt az önkormányzatok saját forrásból kell előteremtsék, s hogy megszűnik az a lakásfenntartási támogatás, ami eddig félmillió családnak jelentett havonkénti segítséget.

Gyarmati András, az 502 lakosú Csongrád megyei község, Nagylak polgármestere úgy értelmezi a változást, hogy megint több lesz az olyan önkormányzati feladat, amihez nem ad pénzt az állam. Gyarmati kilencedik éve polgármester Nagylakon, azóta évente nagyjából 350 ezer forint saját forrása jutott a településnek segélyezésre. A várható bevételek alapján nem jut több a jövőben sem.

A polgármester első ciklusa kezdetén indítványozta, és a testület el is fogadta, hogy a konkrét igényekről a szociális bizottság döntsön. Azt a jogszabályváltozás kapcsán megfogalmazódó vádat, hogy a segélyeket „pofára” osztották, a nagylaki polgármester – a faluvezetők nevében is – kikéri magának. Azt nem vitatja, hogy a döntéseket mindig lehet kifogásolni, ameddig több lesz a jogos igény, mint a rendelkezésre álló pénz.

A Rózsadomb, csak a nógrádi Mátraverebélyen. Megjósolni sem lehet, mi történik majd
A Rózsadomb, csak a nógrádi Mátraverebélyen. Megjósolni sem lehet, mi történik majd
Kurucz Árpád / Népszabadság

Az ezerlelkes Gyulaj községben – attól függően, hogy milyen közmunkaprogram folyik – az állástalanság 10 és 60 százalék között mozog. Így, amikor magas a munkanélküliség, sokan kérnek segélyt. Dobos Károlyné polgármester szerint évente ötmilliónál több az ilyen igény, s ezt a pénzt a falu saját erőből nem képes kigazdálkodni. A Tolna megyei falut kilenc éve irányító Dobosné hozzáteszi, hogy lakástámogatást 75-80 család kap, ennek összege 8-9 millió, s ha ez jövőre kiesik, akkor az érintett famíliák még inkább segélyre szorulnak.

Arra, hogy az önkormányzat újabb adók kivetésével pénzhez juthatna, nincs esély, hisz nincs már kire kivetni újabb adókat. Baranya kistelepüléses megye, s ott – a polgármesterek véleménye szerint – akár kétszáznál több aprófaluban is komoly gondot jelent majd a segélyezés rendszerének megváltoztatása. Az 500 lakosú Siklósnagyfaluban például évente 12 millió forint szociális segélyt osztottak ki, s ezt az 50millióból gazdálkodó önkormányzat semmiképp sem tudja előteremteni – véli Kosztics József, a község polgármestere.

A bajt fokozza, hogy jelenleg 126 család kap lakásfenntartási támogatást, s ennek elmaradása 5-10 százalékkal csökkenti egy-egy háztartás amúgy is szűkös bevételét. Erre a támogatásra a főképp közmunkából és napszámból pénzhez jutó, roppant szegényes körülmények között élő családok már évek óta úgy tekintenek, mint biztos jövedelemre. Elvesztése komoly érvágás lesz, mondja Kosztics, s hozzáteszi: kizárt, hogy a falu önkormányzata magára tudná vállalni a segélyezés terhét.

Ételosztás a Batthyány térnél. Saját forrásból
Ételosztás a Batthyány térnél. Saját forrásból
Teknős Miklós / Népszabadság

A kormányzat ígérete szerint azok a települések, amelyek saját forrásból nem tudják kifizetni a segélyeket, jövőre egy 48 milliárd forintos állami alap forrásaira pályázhatnak majd. Az általunk megkérdezett faluvezetőket nem nyugtatta meg a hír, főleg amiatt, hogy a pályázati feltételekről egyelőre semmilyen információjuk sincs.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.