Az elmúlt öt évben 191 milliárd forintot sikerült hazahozni a magyarok által külföldön parkoltatott, részben offshore-konstrukciók segítségével kimentett pénzből. Ez egy töredéke a külföldön lévő, a hazai adózás alól kimenekített összegeknek. Hiába adott amnesztiát az Orbán-kormány, nem csábította haza a kimenekített vagyont.
A privátbanki szolgáltatásokkal foglalkozó Blochamps Capital – Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira támaszkodó – becslése szerint csak az Ausztriában, Svájcban és Luxemburgban lévő anonim betétek összege 2014-ben elérte a 700 milliárdot. A jövedelmeket egyáltalán nem adóztató adóparadicsomokba – ilyen Panama, a Seychelle-szigetek vagy Belize – kiutalt összegeket nem is említettük. 2013-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium ezermilliárdra becsülte ennek nagyságát.
Pedig az Orbán-kormány jó pénzfehérítésben: 2011–2012-ben az volt a kimondatlan alku, hogy ha a külföldi számlákon lévő pénzt hazautalják és befizetnek 10 százaléknyi adót, akkor az adóhatóság nem firtatja a vagyon eredetét. Két év alatt 100 milliárd forint „csorgott" haza, és 10 milliárd forint adóbevétel is keletkezett. 2014-től ennél is vonzóbb megoldással állt elő a kabinet. Lehetővé tették az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlák (smsz) nyitását a bankoknál, ezekre lehet hazautalni a pénzt. Az eredeti szabály úgy szólt: aki öt évig nem nyúl hozzá és állampapírban tartja a pénzét, az mentesül minden adókötelezettség alól. Egy év letét után még 32 százalék volt az adó, vagyis a szürke zóna képviselőivel finanszíroztatták az államot. Ám ez sem mozdított meg nagy összegeket: az indulás évében 37 milliárdot utaltak haza. 2015 első félévében ráadásul vissza is esett az smsz iránti érdeklődés: csak 13 milliárd forint mozdult meg.
