Tarsoly szabad, a tettes ismeretlen

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 24. számában
jelent meg.

A Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen indított nyomozást csalás bűntettének gyanúja miatt március 11-én – kérdésünkre csupán ezt a korábbi közleményét erősítette meg az ORFK a Quaestor cégcsoport állítólagos fiktív kötvénykibocsátásaival kapcsolatban. Konkrét gyanúsított tehát továbbra sincs. Tarsoly Csaba Quaestor-vezér szabadlábon van.

Orbán Viktor a Buda-Cash-üggyel összefüggésben mondta azt március 6-án, hogy amennyiben ő irányítaná az igazságszolgáltatást, „akkor kattanna a bilincs”. Óhaja gyorsan teljesült, mert három nappal később a rendőrség csalás és a számvitel rendjének megsértése miatt tíz embert előállított – közülük egyet csak tanúként vittek el –, majd a Fővárosi Főügyészség három gyanúsított előzetes letartóztatását kezdeményezte. Így fogdába került Tölgyesi Péter, a Buda-Cash felfüggesztett vezérigazgatója és résztulajdonosa is.

Tarsoly Csaba budai háza. Ügyvédje szerint a Quaestor-vezér nem tűnt el, mindenben együttműködik a hatóságokkal
Korponai Tamás / Népszabadság

A Quaestor-ügyben a miniszterelnök egyelőre nem exponálta magát, miközben ezúttal 150 milliárdnyi fedezetlen kötvényről beszélnek. A kár tehát még nagyobb is lehet, mint a Buda-Cash esetében. A Quaestor Financial Hrurira Kft. egyébként március 9-én jelentett öncsődöt, bár mindjárt azt is állították, hogy „cégcsoportunknak van vagyona és jövőértékű vagyona, így ebből minden ügyfél a pénzéhez juthat”. Azóta szintén eltelt két hét, gyanúsított viszont ezúttal nincs. Igaz,most egy Fideszhez közeliként emlegetett pénzember került bajba. Tarsoly Csaba Quaestor-vezér egyébként a Blikk értesüléseivel szemben nem tűnt el, hanem otthonában tartózkodik, és mindenben együttműködik a hatóságokkal – szögezte le az üzletember jogi képviselője, Papp Gábor ügyvéd. Lapunknak hétfőn ő is megerősítette: nem tud arról, hogy az ügyben bárki gyanúsított lenne.

OLVASÓLISTA

Kultúra

Szellemfürdő Budapest közepén

Belföld

„Ekkora gazembert még nem láttak, mint Simicska Lajos”

Külföld

„Jó lenne, ha Németország felsöpörne maga után”

Belföld

Best of köztévé: a kabarémaraton legjobb epizódjai

Belföld

„Tavaly nyáron mondtam először, hogy lemutyizzátok ezt a pénzt!”

További cikkek

Gazdasági ügyekben többnyire nem az a kérdés, hogy ki lehet gyanúsított, hanem az, elegendő adat áll-e rendelkezésre konkrét személyek megnevezéséhez – állítja egy, a rendőrség munkáját jól ismerő forrásunk. Szerinte a döntésre jogosult vezetők felelőssége általában felvethető, és a rendelkezésre álló dokumentumokból többé-kevésbé kiderül az is, hogy a vélelmezett törvénysértésekben kinek milyen szerepe volt. Az viszont már gyakran a nyomozókon múlik – tette hozzá –, hogy az eljárás során feltárt tények alapján mikor mondják ki a megalapozott gyanút. Informátorunk úgy látja, ha valaki „felülről” sietteti az ügyet, talán kevésbé óvatosak, máskor viszont – már csak önvédelemből is – hosszú ideig ismeretlen tettes ellen járnak el. A fokozott körültekintés amúgy szerinte nem feltétlenül indokolatlan, hiszen bűncselekmény csak akkor történt, ha valaki bizonyíthatóan kárt szenvedett.

A Fidesz törvényjavaslata szerint akár egy alkalmazott vagyonát is zárolhatják

Szinte bármikor, bárkinek a vagyona zár alá kerülhet a pénzügyi szolgáltatások szektorában a Rogán Antal által korábban beharangozott törvénytervezet szerint. A befektetők, alapkezelők, kockázati tőkebefektetők, pénztárak, biztosítók esetében elegendő lesz ugyanis, ha egy ötvenmillió forint elkövetési érték feletti bűncselekményről megalapozottan feltehető, hogy adott tevékenység körében követték el, a személyes vagyonok zár alá vehetők lesznek. S nem is kell személyesen közreműködni, elegendő lesz, ha csak hasznot húz a bűncselekményből a cég, cégvezetés. S nemcsak a főnökség vagyona van veszélyben, a cégvezetők mellett az igazgatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok, alkalmazottak, de még a könyvvizsgáló vagyona is zár alá vehető lesz.

S ez még nem minden. A személyes vagyon mellett a kapcsolt vállalkozások vagyonára is lecsaphatnak, ha fennáll annak lehetősége, hogy azok húztak hasznot a bűncselekményből, illetve odakerültek esetleg az elcsalt pénzek. A közeli hozzátartozókhoz került, ingyen vagy mélyen értéken aluli vagyonelemek is zár alá kerülhetnek. A cél az intézkedéssel az, hogy a mostani meglehetősen nehézkes szabályozáshoz képest gyorsan és könnyen lehessen megakadályozni a vagyonok kimentését – áll a törvény indoklásában. A magánvagyonok ugyanis adott esetben vagyonelkobzás révén a kártalanításban is hasznosíthatóak. A most aktuális ügyeket –Buda-Cash, Hungária Értékpapír, Quaestor – úgy hoznák be a szigorúbb szabályozás hatálya alá, hogy az intézkedést akkor is végre lehet hajtani, ha az adott cselekményt, vagyis a csalást, lopást, már nem gyakorolják az érintettek. Azért ez így elég tágra nyitja a keretet. Mivel végső soron a vagyonelkobzásra csak a bűnösség kimondása után kerülhet sor, addig a vagyont kezelni kell, akár éveken át.

Erre a javaslat biztosokat rendelne ki, vagyis nem a végrehajtó nézné, hogy omlik össze az egész, hanem lenne, aki kezelné is azt. Érdekes lesz, hogy Tarsoly Csaba magánvagyonát hogyan fogják zár alá venni. A cégből látszólag nem lopott ki semmit, hiszen stróman bevetésével az egészet hátra hagyta. Azt ugyanakkor bajosan viszi át Rogán és csapata, hogy a liechtensteini bejegyzésű immár kisebbségi Quaestor-tulajdonos cég ügyeit ne egy ottani ügyvéd intézze, hanem egy magyarországi biztos. (F. Sz. E.)

A Quaestor viszont állítja, hogy a cégcsoportnak van elegendő vagyona ahhoz, hogy az ügyfeleket kártalanítsák. Amennyiben ez igaz, forrásunk szerint az ügy megítélése egészen más lehet. Ha ugyanis a kibocsátott papíroknak nincs szabályos fedezete, de a kötvényekért más módon helyt tudnak állni, az a büntetőeljárás szempontjából határeset lehet. Vagyis: akár még az is elképzelhető, bár nem túl valószínű – véli informátorunk –, hogy nincs helye nyomozásnak, hanem marad egy szabálytalan pénzügyi tranzakció.

Quaestor
botrány
Tarsoly Csaba

megosztom twitter kinyomtatom