Napokon belül dönthet a Fővárosi Törvényszék, hogy helybenhagyja-e Tarsoly Csaba és társai előzetes letartóztatását, vagy szabadlábra helyezi őket, esetleg más, enyhébb kényszerintézkedést rendel el – házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat.

Napokon belül jogerősen döntenek arról, maradjon-e a bilincs Tarsoly Csaba kezén Veres Viktor / Népszabadság

Mivel a kényszerintézkedés ellen benyújtott fellebbezéseket nem tárgyaláson bírálja el a másodfokú bíróság, vélhetőleg az érintettek védői is csak a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményéből értesülnek majd a döntésről. Papp Gábor ügyvéd, Tarsoly védője azért fellebbezett az elsőfokú döntés ellen, mert szerinte sem a szökés-elrejtőzés, sem a bizonyítékok megsemmisítésének a veszélye nem áll fenn, márpedig a bíróság ezekkel az indokokkal tartóztatta le a gyanúsítottakat.

Tarsoly a Quaestor-ügy kirobbanása és az őrizetbe vétele között eltelt közel három hét során védője szerint folyamatosan együttműködött a pénzügyi felügyelet embereivel, akik ez idő alatt többször „kihallgatták”. Majd Tarsoly a felügyelet utasítására írásba foglalta, hogy szerinte mi és miért történt a brókercégnél.

Információink szerint az egyes felügyeleti meghallgatásokról készült jegyzőkönyveket és Tarsoly sokoldalas írásos jelentését is megkapta az ügyben csalás gyanújával nyomozó Nemzeti Nyomozó Iroda.

Eközben a Quaestor károsultjainak egy részét képviselő ügyvéd, Magyar György azt közölte lapunkkal, hogy napokon belül összeáll annak a szakmai bizottságnak a névsora, amelyet az ügy hátterének feltárására hívnak majd életre. Ha minden jól megy, e hónap közepére meg is kezdheti működését a testület.

Magyar a 2006-os rendőri intézkedéseket vizsgáló Morvai-bizottsághoz hasonlóan a pénzpiaci „játékszabályokat” és a vonatkozó hatályos törvényeket jól ismerő független szakértőket kér fel a történtek hátterének feltárására.

– Objektív és teljes körű vizsgálatot az állami szervektől nem remélhetünk ebben az ügyben – mondta lapunknak Magyar György. – A brókercég egyik ügyfele, az állam, a cég működésképtelensége beismerésének pillanatában, a sajtóhírek szerint jogilag igencsak vitatható eljárás keretében még visszakaphatta a pénzét, miközben a többiek, a kisbefektetők nem.

Magyar szerint a történtek fényében aligha remélhető a rendőrségtől, hogy „majd jól leleplezi” egy másik állami szerv (a Külgazdasági és Külügyminisztérium) esetleges törvénysértését. Főleg annak fényében nem, hogy a miniszterelnök a lépést az adófizetők pénzének védelmében tett helyes kormányzati magatartásnak minősítette. Nagyon úgy tűnik, a politikának nem áll érdekében a történtek teljes körű kivizsgálása.

Hazai pénzügyi és befektetési szakértők mellett Magyar György Párizsból és Madridból is segítséget hív. Az ottani független európai értékpapír-piaci szakértőktől arra a kérdésre vár választ, hogy „mit mond” a Quaestor-ügyhöz hasonló esetekre az európai jog, és milyen gyakorlatot kell vagy legalább illik követni az ilyen esetekben például az érintettek kártalanításakor?