A főpolgármester azért kért találkozót Orbán Viktortól, mert úgy érezte, „kést szúrtak a hátába”, a BKV finanszírozásából ugyanis – az évről évre kevesebb állami normatív támogatás miatt – még minimum 20 milliárd hiányozni fog. Ezt az összeget szerette volna megszerezni a kormánytól. A találkozó nagy részén Tarlós István nem négyszemközt tárgyalt a miniszterelnökkel, ott volt ugyanis Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Kocsis Máté is.
|
Orbán és Tarlós – folyamatosan hűl ki a viszonyuk
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Kormányzati források szerint a főpolgármesternek a találkozón szembesülnie kellett azzal, hogy Orbán nem enged a zsarolásként is értelmezhető budapesti vészjelzéseknek és a személyes alkudozásnak. – A kormányfő számára Budapest definíciószerűen politikai-filozófiai kérdés, lezárult az a korszak, hogy az aktuális főpolgármester minden fővárosi veszteség-faktort a BKV-hoz társít, azzal revolverezve a kormányt, hogy karácsonykor leáll a buszközlekedés, ha nem lesz plusz pénz – fogalmazta meg a kormányzati álláspontot egy forrásunk a kabinetből.
Elmondása szerint Tarlósnak Orbán azt is nyíltan megmondta, ha rajta múlna, nulla százalék EU-s fejlesztési forrást biztosítana Budapest számára, az uniós pénzeket vidékre irányítaná.
A főpolgármester ezzel szemben a 3 százalékot is kevesli.
A lapunkhoz kiszivárgott információk alapján rögzíthető: a kormány paradigmaváltást akar a főváros és a budapesti tömegközlekedés finanszírozásában. Tarlóstól átfogó koncepciót várnak, és rajta követelik a BKV racionalizálását, amelynek keretében jegyárakat is lehet részlegesen emelni. Szerintük járatokat is lehet ritkítani (akár tíz százalékkal is), és a 4-es metró vonalával párhuzamos buszközlekedést is érdemes megszüntetni.
„Az is feltételezhető, hogy a közlekedési cég több mint 1100 fős apparátusában van legalább 400 felesleges ember”
– mondta forrásunk, aki úgy kalkulál, hogy ha Tarlós nem ragaszkodna utolsó főpolgármesteri ciklusának bearanyozásához, és „negatív lépéseket is tenne", akár 10 milliárdot is megspórolhatna.
Forrásunk szerint a főpolgármester tudomására hozták azt is: azokat a területeket, melyeket nem akar tovább a főváros finanszírozni, az állam átveszi. Munkatársunknak újabb miniszter erősítette meg, hogy
a kormány akár a BKV átvételére is készen áll.
Egy másik kormányzati szereplő szerint a kormány nem dugódíjellenes, ha Tarlós István nem „hátsó udvarbeli” megállapodás után, nem az utolsó pillanatban nyújtotta volna be évekkel ezelőtt a dugódíjra vonatkozó javaslatot képviselőkkel, hanem hatástanulmányokkal előkészítve, transzparensen, akkor a kormány mérlegelné a támogatását. Így akár 6-7 milliárddal gazdagíthatná a fővárosi büdzsét – kalkulált informátorunk.
Ami az agglomerációs közlekedést illeti, egy másik kormányzati forrásunk azt mondta,
senki nem ijed meg Tarlós közlésétől,
miszerint február 17. után a főváros felmondja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megállapodását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Adott esetben ugyanis az agglomerációs közlekedést a MÁV üzemeltetheti majd. (A Városháza másnap pontosított, már nem volt szó felmondásról, csak „felszólító levélről".
Kedden Tarlós egy újabb közleményében azt írta,
kirúgná a tárca BKV-felelősét, mert az olyan mértékű tájékozatlanságot tanúsított a kérdésben, hogy csak ez a lépés lenne logikus.
Az NFM az ominózus közleményben mindössze arra emlékeztetett, hogy a BKK 2022-ig vállalta az agglomerációs busz- és HÉV-közlekedés fenntartását, és annak költségét – 16 milliárd forint – a fővárosi közlekedés finanszírozási rendszere fedezi.)
Azzal most kormány- és fideszes körökben nem foglalkoznak, hogy Tarlós „belengette”, elindulhat a 2019-es főpolgármester-választáson. Mint ahogyan azzal sem, miként viszonyul a Simicska-birodalomhoz, illetve az Orbán–Simicska-háborúhoz.
