Tarlós: Útdíj? Az biztosan nem lesz!
Semmilyen körülmények között nem támogatja Tarlós István főpolgármester az útdíj bevezetését, és biztos abban, hogy ezt a miniszterelnök és a kormány sem teszi - adta hírül a távirati iroda.
A főpolgármester keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy a matricás, 10 ezer forintos útdíjat bevezetik Budapesten; mint mondta, ez elméleti lehetőség volt a 12 alternatíva közül, s a legsúlyosabb, legtöbb kockázati elemet tartalmazó javaslat volt.
Az annak eredetét firtató kérdésre válaszolva Tarlós István úgy fogalmazott: "mivel rajtam kívül többen is így emlékeznek, egész nyíltan megmondom: az V. kerületi polgármester javasolta ezt a matricás útdíjat, olyannyira, hogy a BKK vezérigazgatójának állítása szerint neki azt mondta, hogyha nem kerül be az anyagba, akkor nem is fogja az anyagot aláírni".
Tarlós István kitért arra is, hogy Rogán Antal a javaslatcsomagban két, kerületeket érintő pontot kifogásolt, és a "legtávolabbról sem" az útdíjat; az egyet nem értést kísérő levélben jelezték is a kormány felé. "Most már egyetértünk abban, hogy egyikünk sem támogatja, végül is ezt a papírt mind az öten aláírtuk, de kétségtelen, hogy nem egyformán csal az emberek emlékezete" - jegyezte meg a főpolgármester, hozzátéve, hogy nem "hegyezné" személyeskedésre a dolgot.
Az Index hétfőn számolt be arról, hogy a főpolgármester a BKV finanszírozásának megoldására nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat. Ezt a portál szerint a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kellene váltani, papíralapú matrica formájában. Tarlós István ezt aznap "súlyos ötletnek" nevezte, jelezve, hogy ez nem a főváros álláspontját tükrözi. A főpolgármester véleménye szerint "ha egy kerületi polgármesternek ilyen javaslata van, azt a maga nevében adja elő", nevet azonban akkor nem említett. Rogán Antal V. kerületi polgármester később az MTI-nek visszautasította, hogy javaslatot tett volna az általános útdíj bevezetésére. Mint közölte: ez a főpolgármester által a kormánynak megküldött javaslatok között szerepel, "melynek minden elemét a Budapesti Közlekedési Központ dolgozta ki és foglalta írásba". Kifejtette azt is: az általános útdíj helyett egy differenciált dugódíj bevezetését tartja racionálisabb és igazságosabb megoldásnak.
Tarlós szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet is konstruktív volt azon a nap folyamán tartott kormányülésen, amelyen a BKV finanszírozása is szóba került. A főpolgármester jelezte, nem maradt olyan kérdés a BKV-val kapcsolatban, amelyet "érintetlenül" hagytak volna, és tisztáztak néhány kérdést is, a finanszírozásról napokon belül döntés születhet. "Nem vagyok annyira pesszimista, mint tegnap" - tette hozzá.
A főpolgármester beszámolója szerint ismertette a kormánnyal a BKV múltját, jelenét és a jövő perspektíváit. Kifejtette, hogy a múlt egyik nagy problémája a működés finanszírozása, amely húsz éve nincs megoldva, a másik az adósságállomány kezelése és rendezése. Mint mondta, 2002-ben konszolidálták ugyan a BKV-t, de mára 74 milliárdos adósság keletkezett, és csak 2012-ben 54 milliárd forint hitelt kell visszafizetni. A harmadik probléma a járműállomány "extrém" elhasználódása.
Ezért a főváros azt kéri a kormánytól, hogy hozzanak döntést a 32 milliárdos, zárolt normatív támogatás feloldásáról, a Budapest által felajánlott 20 milliárd forint mellé a normatív támogatáson túl további 20 milliárd forintos támogatásról, valamint a 12 pontból álló hosszú távú koncepcióból 2-3 javaslat támogatásáról, amelyek 2013-tól lépnének életbe. Ezek elegendőek lennének a BKV életben tartásához. Tarlós István tájékoztatása szerint az adósságrendezésben is segítséget kért; mint mondta, ha állami garanciával kaphat a főváros hitelt, és a BKV fenntartásának ez a feltétele, akkor a város "ezt elfogadja". Kérte továbbá a járműtenderek támogatását, illetve a dugódíj (amely hangsúlyozottan nem azonos az útdíjjal) bevezetési feltételeinek támogatását.
Kérdésre válaszolva azt mondta, nem akarja "prejudikálni" Orbán Viktor és a kormány döntését a javaslatokkal kapcsolatban, abban viszont bizonyos, hogy a találkozó után a helyzet a mainál csak jobb lehet, rosszabb nem.
A főpolgármester elmondta, a kormány kíváncsi volt arra, hogy mit tett Budapest az elmúlt egy évben. Tudatta a kabinettel - tette hozzá -, hogy egy 2010-ben készült koncepció alapján 26 indítványt tettek, létrehozták a Budapesti Közlekedési Központot, megváltozott a BKV szerződéskötési gyakorlata, megszűntek a "durva" végkielégítések, 2011-ben 13 milliárddal csökkentették a BKV adósságállományát, megoldották az Alstom-ügyet és 2011-ben a BKV hosszú idő óta nem vett fel működési hitelt.
Jelezte: rövidtávú rendezési kényszert kell megoldani, amely az adósságkezelésből, és az április végén lejáró közszolgáltatási szerződés meghosszabbításából, annak feltételeinek biztosításából áll. Ezen kívül szükség van hosszú távra szóló működési koncepcióra is - mondta, hozzátéve, léteznek bizonytalanságok, ezek közül a főpolgármester kiemelte az útdíjat. Mint mondta, ezt semmilyen körülmények között nem tudja támogatni.
A kormány kedd délelőtt egyeztetett a BKV helyzetéről a főpolgármester részvételével. A főváros az ügyben január elején juttatta el a kormányfőnek és több kormánytagnak a megoldási javaslatait, amelyek között a BKV zárolt 32 milliárd forintos normatív támogatásának feloldása, úthasználati díj bevezetése, a régiós elvű közösségi közlekedési adó kivetése, a helyi iparűzési adó mértékének emelése és a közösségi közlekedés áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentése szerepelt.
Reagáltak a szocialisták: az autósokat lelövik, ugye?
A Fővárosi Közgyűlés szocialista frakcióvezetője szerint ismét úgy telt el egy nap, hogy nem lehet tudni, mi a kormány valódi álláspontja a BKV finanszírozásának ügyében. Horváth Csaba keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány feloldhatta volna a korábban zárolt 32 milliárd forintot, és dönthetett volna arról is, hogy megoldja a BKV-nál felhalmozott adósságállomány kérdését, de ezt nem tette meg.
A frakcióvezető szavai szerint "beszédes", hogy a kormány már nem is ígér. Horváth Csaba utalt a főpolgármester nem sokkal korábbi, a BKV finanszírozásával kapcsolatos közlésére; Tarlós István a kormányülést követően azt mondta, már nem annyira pesszimista, mint az előző nap. Az ellenzéki politikus szerint Tarlós István ezzel a kijelentésével nem tudta megnyugtatni a budapestieket.
A frakcióvezető elmondta, a kormány előterjesztésben 21 milliárd forinttal kevesebb támogatási elképzelés szerepel, mint az előző évben, és ez szerinte azt jelenti, hogy a fővárosi polgároknak ennyivel többet kellene "beletennie" a közösségi közlekedésbe. Utalt arra, hogy Tarlós István korábban azt is mondta, megpróbálta ismét megértetni a kormány tagjaival, hogy mi a tétje a kérdésnek. Úgy fogalmazott: "Orbán Viktor és kormánya továbbra sem értette meg, hogy mivel játszik, ezért nagyon határozottan kérjük (...), hogy ne a budapestiekével, hanem a sajátjukkal játsszanak".
Horváth Csaba a sajtótájékoztatón több kérdést is felvetett, ezek között azt: hány milliárd forintot kellene még a budapestieknek fizetniük - a napi 16 milliárd forint adóbefizetésen túl - hogy biztosan megkapják a szolgáltatásokat. Felvetette azt is, milyen eredményeket tud felmutatni a több milliárd forintot "benyelt" Budapesti Közlekedési Központ (BKK), és milyen közvetlen hasznot hozott a városnak?
A szocialista politikus arra is választ vár, mi akadályozza meg a BKK-t abban, hogy tízéves, egymillió kilométert futott használt buszok helyett "null kilométeres" újakat vegyenek, ha utóbbiak nem kerülnek többe? Horváth Csaba - szavai alátámasztására - az újságíróknak bemutatott egy erről szóló, egy külföldi cég által tett, a főpolgármesternek címzett szakmai ajánlatot. A szocialista politikus sajtótájékoztatója végén utoljára azt vetette fel, hogy "amikor a kormánynak már semmilyen más ötlete nem támad, akkor az autósokat lelövik, ugye?"
