Majd rákanyarodtak a tranzitzónák ügyére. Maga az előterjesztés csupán az eddigiekről szóló pénzügyi elszámolást, illetve a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság újabb helyiségigényét tartalmazta, ám a képviselők ennél jóval szélesebb alapokra helyzeték a vitát.
Tarlós István mindjárt az elején tisztázta, hogy ezentúl ideiglenes szociális létesítményeknek kell nevezni a tranzitzónákat, mivel ezt az elnevezést a kormány lefoglalta. Székely Sándor (Szolidaritás) első közgyűlési hozzászólásában operatív bizottság létrehozását javasolta a menekültügy fővárosi kezelésére, mondván: napi kétezer ember érkezik az országba, ugyanennyi el is hagyná, de ez nem nagyon megy. Leszavazták.
Tokody Marcell egy meghökkentő fordulattal egyenruhás hostessfiúknak titulálta a határon szolgálatot teljesítő rendőröket és határőröket, akik ahelyett, hogy megakadályoznák, még segítik is a bejutásban a menekülthordát. Erősen sérelmezte és Budapest érdekeivel ellentétesnek nevezte, hogy az ideiglenes menekülttáborok nem zártak, így a migránsok városszerte szabadon járhatnak-kelhetnek. A városvezetés pedig ahelyett, hogy a korábban meghatározottak szerint arra buzdítaná őket, hogy továbbutazzanak, menekülttábort rendez be nekik. Ezzel szerinte nem old meg semmit a fővárosi önkormányzat, viszont sokba kerül. Információi szerint Budapest 373 millió forintot különített el erre a célra.
Tokody szerint csak azoknak kell humanitárius segélyt nyújtani, akik valóban rászorulnak. De a Budapesten tartózkodó menekültek többsége 17-47 éves, ereje teljében lévő férfi, Budapest pedig nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy jóléti szolgáltatásokat nyújtson minden ideérkezőnek. Majd jobbikos képviselőtől kissé váratlan fordulatként a demokratikus játékszabályok betartására szólította fel a városvezetést, és azt követelte, hogy írjanak ki népszavazást arról, akarja-e Budapest népe, hogy menekülttáborok létesüljenek a városban.
|
Gy. Németh Erzsébet nem érti, egy hónap alatt miért nem lehetett tervet készíteni
Kovács Tamás / MTI |
Gy. Németh Erzsébet nem egészen értette, hogy a hivatalnak egy hónap alatt miért nem sikerült kidolgozni egy válságprogramot. De az sem volt világos számára, hogy a Kocsis Máté rendészeti tanácsnok által említett 298 millió forint vajon mire elég.
Az okos ember, ha ég a háza, előbb oltani kezd, és csak utána próbálja tisztázni a hatásköröket. A városvezetés viszont folyton arra hivatkozik, hogy nincs ilyen irányú kötelezettsége – ad új szempontot Horváth Csaba (MSZP). – Csakhogy közben ezrével érkeznek a menekültek, akiket civilek látnak el saját erőből, saját zsebből. Meddig várja el ezt tőlük Budapest? Mikor veszik át tőlük a feladatot?
Csárdi Antal (LMP) szintén hiányolta a tervezett Verseny utcai állomásról szóló előterjesztést, bár a 800-1000 fős befogadóképességet már előre kevesellte. Trippon Norbert (MSZP) felháborítónak nevezte azt a mérhetetlen gyűlölködést, amellyel esetenként a migránsokat fogadják. Másrészt azt kérte a fővárostól, hogy biztosítsa a menekültek ellátásához szükséges forrásokat, ha a kormány ezt nem tenné meg.
A felvetésekre Kocsis Máté rendészeti tanácsnok válaszolt. Trippon hozzászólását az év legdemagógabb beszédének nevezte, Gy. Németh Erzsébetnek azt válaszolta, hogy az egy hónap valóban elég idő, de folyton változnak a feltételek, ezért nincs kész stratégia és pontos számítás. Másrészt annak a reményének adott hangot, hogy az új törvénycsomag elfogadása után csökken a migrációs nyomás Budapesten, mivel már a határon feltartóztatják a menekülteket. Nekik pedig elég lesz a Verseny utcai állomás is. Ott nem lesznek épületek, csupán oldalt nyitott falú sátrak, mert ősszel esni szokott az eső. A Verseny utcában hangsúlyozottan rövid tartózkodásra alkalmas, az alapvető szükségleteket éppen hogy kielégítő zónát alakítanak ki, ezzel is arra sarkallva a menekülteket, hogy minél előbb továbbálljanak.
Tarlós szerint az lenne a minimum, hogy legyen nemzeti minimum. A főpolgármester mindemellett úgy véli, hogy nem humánus reakciókra van szükség, hanem életszerű válaszokra. Mert azt ugye nehéz elhinni, hogy több millióan azért keltek útra, hogy Európában majd jó kis vállalkozást létesítsenek. De mióta van Pakisztánban, Bangladesben háború? Mi változott az elmúlt harminc évhez képest Afganisztánban, hogy éppen most kell nekiindulni?
|
Kocsis Máté a törvényi szigorítástól vár megoldást
Kovács Tamás / MTI |
„Hatósági információkra” hivatkozva állította, hogy a magyar határ körül ezrével hevernek összetépett úti okmányok. Ez szerinte aligha a tiszta szándékokra utal. Azt elismerte, hogy Szíriában háború van, de barátaink – tette fel a költői kérdést –, ki tudja, hogy ki a szír valójában? Lévén minden harmadik menekülő szírnek mondja magát, ezt milyen technikával állapítják meg?
Nem Magyarországon van tehetetlenség, az unió kapkod immáron hónapok óta. Az „unhatékony” unió életszerűtlen szabályokkal akadályozza a magyar hatóságokat az ésszerű lépések megtételében. Azután beszélt még a mexikói és a magyar határkerítésről, az éhesen céltalanul kódorgó menekült asszonyokról és gyerekekről, az osztrákokról, akik lehúzták a redőnyt, meg holmi titokzatos vírusokról, amit a migránsok hurcolnak be, hogy megbetegítsék gyermekeinket.
A Fővárosi Közgyűlés ezt követően többször is szavazott, de tulajdonképpen nem döntött semmiről.
