A közútkezelés, felújítás és fejlesztés az önállósuló BKK Közút Zrt.-hez kerülne, mint ahogy a taxiállomások felügyelete is. Megszűnne a közlekedési központ BKV feletti irányítási, utasítási jogköre, ezenfelül a fővárosi közlekedést érintő beruházásokat is átvenné az új cég. Az új fejlesztések lebonyolítása a főpolgármesteri hivatal, a BKK, a BKV, a BKK Közút és az Enviroduna projektlebonyolító cég között oszlana meg. A fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetése – beleértve a jegyértékesítést és a jegyellenőrzést – visszakerülne a BKV-hoz.

Nincs olyan, hogy Vitézy-ügy. Ez nem személyes kérdés – jelentette ki a Népszabadságnak Tarlós István főpolgármester. – A városigazgatási holding létrehozása a városüzemeltetés racionalizálásának része. A fő célja nem Vitézy Dávid elmozdítása vagy háttérbe szorítása, hanem egy átláthatóbb és egyszerűbb struktúra kialakítása. Az átalakítás korántsem csak a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) érinti, hiszen a 2010-ben létrehozott másik holding, a Budapesti Városüzemeltetési Központ is (BVK) beolvad az új cégbe, és vezérigazgatója Szarvas Ferenc is távozik, de ezen senki sem háborog – csodálkozik Tarlós István. A cél szerinte egy olyan cégcsoport létrehozása, amely a Fővárosi Közgyűlés döntéseit végrehajtja, ahelyett hogy önkényesen módosítaná.

A BKK korlátlan tulajdonosi jogokat kapott az előző ciklus elején, de nem azért, hogy vitatkozzon a tulajdonost képviselő választott testülettel. Márpedig az elmúlt négy évben erre számos példa adódott. A Budapesti Városigazgatóság Zrt. kialakításának irányelveiről, a BKK feladatköreinek felülvizsgálatáról egyébként Kocsis Máté józsefvárosi polgármesterrel, a főváros önkormányzati tanácsnokával közösen nyújtották be az előterjesztést. Az abban foglaltakról szóló egyeztetésen részt vevő tizenöt polgármester egyet is értett a tervezettel. Nem mellesleg – teszi hozzá Tarlós István – a már elindított projekteket a BKK végigviheti, csak az újakat nem ő kapja. A BKK mint cég, ha kisebb lesz is, de megmarad. Tehát nincs ok semmilyen szerződésmódosításra például az elektronikus jegyrendszert finanszírozó EBRD-vel, hacsak azt nem mondják, hogy a támogatást nem a város és a cége kapta, hanem Vitézy úr. Ez azonban több mint furcsa lenne, és nemigen lehet érvelni mellette.

– Amikor a BKK-t felállítottuk, az volt a cél, hogy integrált közlekedésszervező alakuljon, amely egyszerre foglalkozik a tömegközlekedéssel, a gyalogosokkal, az autós és a biciklis közlekedéssel. Ezt modellt számos város alkalmazza sikerrel Londontól Szingapúrig – közölte kérdésünkre Vitézy Dávid. – Ha azt mondanám, hogy az átalakítási koncepció helyes, vagyis lehet sikeresen irányítani egymástól elkülönülten a különböző közlekedési ágazatokat, akkor az elmúlt évek munkáját kritizálnám. Ezt pedig nem teszem. Az elmúlt négy év az előző évtizedek legsikeresebb időszaka volt a budapesti közlekedésfejlesztésben. Több olyan projektet indítottunk – budai fonódó, több száz új jármű, elektronikus jegyrendszer –, amely hosszú távra ható változásokat eredményezett. A 2010 előtti közlekedésirányítási rendszerrel és négy-öt elkülönülten dolgozó céggel mindezek nem valósulhattak volna meg. Az olyan komplex projektek, mint például a jelenidejű forgalomirányítási rendszer, a Futár, a Bubi vagy éppen a minden közlekedési ágazat igényeit figyelembe vevő – a burkolatcserénél sokkal összetettebb – útfelújítások a korábbi széttagolt és a most tervezett hatalmas cégcsoportban sem valósulhatnának meg.