A kérdés, amelyre a Tárki júniusi lakossági adatfelvétele rákérdezett, a következőképpen hangzott: "Ön hogy látja, általában Magyarország tagsága az Európai Unióban összességében jó dolog, se nem jó se nem rossz, nem jó dolog, vagy nem tudja megítélni?" A megkérdezettek 32 százaléka szerint jó Magyarországnak az EU-tagság, és mintegy 7 százalék azok aránya, akik ezt nem tudják eldönteni. Ezek az adatok helyesen szerepeltek a korábbi közleményben. Az EU-tagságot nem jó dolognak tartók aránya helyesen a magyar lakosság 22 százaléka, míg 39 százalék azok részesedése, akik szerint se nem jó, se nem rossz Magyarországnak az EU-tagság. Ez utóbbi két adatnak felcserélése okozta a hibát – olvasható a közvéleménykutató legfrissebb közleményében.

A helyes adatok szerint tehát az ország uniós tagságának megítélésében nem történt változás az elmúlt években: 2011-hez hasonlóan idén nyáron is a magyarok harmada tartja jó dolognak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22 százaléknyian ennek ellenkezőjét gondolják. Tízből négy magyar (39 százalék) nem köteleződik el egyik vélemény mellett sem, szerintük ugyanis se nem jó, se nem rossz az országnak az uniós tagság – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.

Az egyes társadalmi csoportok között figyelemre méltó eltérések vannak az EU-tagság megítélésében. Az iskolázottsági szint emelkedésével nő az uniós tagságot pozitívumként értékelők aránya: a legfeljebb érettségivel rendelkezők között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak azt, hogy Magyarország az EU tagállama. Hasonló összefüggés látszik az anyagi helyzet saját megítélése és az ország EU-tagságának mérlege között: minél jobb a szubjektíven megítélt anyagi helyzet, annál valószínűbb, hogy az uniós tagságot jó dolognak tartja a válaszadó. Míg a legrosszabb helyzetűeknek, azaz a nélkülözéssel vagy havi szintű anyagi gondokkal küzdőknek csak alig negyede tartja az EU-tagságot jónak az ország szempontjából, addig a gondok nélkül élők körében több mint kétszeres, 61% a pozitívan értékelők aránya. Az átlagosnál (32%) kissé magasabb arányban (35%) értékelik még így az uniós tagságot az aktívak, azaz akik valamilyen formában dolgoznak, a budapestiek (38%) és a dél-dunántúliak (42%), valamint azok, akik szoktak internetet használni (36%).

Ami a politikai aktivitás szerepét illeti, a tagság pozitív értékelése nagyobb politikai involváltsággal párosul és fordítva: az EU-tagságot rossz döntésnek tartók politikailag kevésbé aktívak, átlagon felüli arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem mennének el szavazni a következő választásokon, vagy nem tudják még, hogy elmennek-e, míg az uniós tagságot jónak értékelők a választásokon valószínűleg részt vevők körében vannak átlagon felüli arányban. Pártpreferenciák szerint csak az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest közel kétszeres (58%) az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben.