Az intézkedési terv (nagyobb, ezermilliárdos projekteknél a megvalósíthatósági tanulmány) olyasmi nálunk, mint Murphynél a bizottság: akkor folyamodunk hozzá, ha nem a megoldás, hanem a cselekvés látszata a cél. A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről simán lehetett dönteni tervek és tanulmányok nélkül. A trafikok államosításáról vagy a köz- és a felsőoktatás átalakításáról szintén.
De ha jobban belegondolunk, a budapesti olimpiáról is. Fabrikáltak ugyan egy több mint ezeroldalas esszét, de mint azt lapunkból ország-világ megtudhatta, az anyag kimondatlanul is leginkább arról szól, hogy valójában miért nem szabad Magyarországon olimpiát rendezni.
Eddig a menekültügyben sem vitte túlzásba a tervezést a kormány: a kerítést már építik, de hatástanulmányt, költség-haszon elemzést (építési és környezetvédelmi engedélyt) még senki sem látott. Ahol viszont egyetlen lépés sem tehető átgondolt intézkedési terv nélkül, az a budapesti menekültkrízis: itt alaposan fel kell tárni az okokat, meg kell vizsgálni a küldő országok gazdasági és politikai helyzetétől a háttérhatalmak esetleges közreműködéséig mindent, mielőtt a közforrások őrei esetleg egy fillért is elköltenének a migránsok kétségbeejtő helyzetének rendezésére.
