Vizoviczki-ügy: Tanúkat akar befolyásolni az ügyészség?
A tanúk befolyásolásával vádolja az ügyészséget Arató György, az úgynevezett Hajógyári-szigeti rendőri korrupciós ügyben gyanúsított Kalmár Tamásnak, a BRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetőjének a védője. Arató György azt követően adott bevallottan felháborodottan interjút lapunknak, hogy a PestiSracok.hu a Központi Nyomozó Főügyészségtől megszerezte Kalmárnak, illetve az ügy másik rendőr gyanúsítottjának, Hopka Lajosnak és a bűnszervezet létrehozásával és irányításával gyanúsított Vizoviczki Lászlónak a jobbkezeként ismert V. Istvánnak a találkozóiról készült titkos kép- és hangfelvételeket.
A felvételek tanúsága szerint Kalmár 2012. március 19-én egyebek közt arról beszélgetett V. Istvánnal, hogy Vizoviczki szórakozóhelyeinek mely konkurenseinél kell razziákat tartani. Április 27-én pedig, amikor Hopkával találkozott V., az NNI akkori speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztályának vezetője a rendőrségen belül várható személyi változásokról beszélt, majd arról került szó köztük, hogy a jövőben már nem 7,5-öt, csak ötöt (értsd: nem 7,5 millió, csak ötmillió forintot) kell az Egyesnek (Vizoviczkinek volt ez a kódneve az egymás közti beszélgetésekben) fizetnie nekik (azaz Hopkának és Gulyásnak) havonta. V. elújságolta Hopkának, hogy az Egyes 750-re (havi 750 ezerre) emelte Alma (ez Kántor fedőneve) fizetését.
Arató György már a videó megjelenésekor jelezte, az ügyészség állításával ellentétben nem tárták eléjük a szóban forgó videofelvételt. Ők csak egy rossz minőségű hangfelvételt és annak leiratát ismerhették meg. Péntek reggelre összevetette az internetre feltett videofelvételeket a nyomozás során részére átadott hangfelvétellel és annak leiratával. Azt mondta, nagyrészt hasonlít, de szövegszerűen nem egyezik a kettő, mivel nem teljes az azonosság, ő nem állíthat mást, mint hogy a kérdéses felvételt nem tárták elé. A videót pedig egyszer sem látták, nem is beszéltek róla nekik.
– Elgondolkodtató, vajon mi lehetett az ügyészség célja a felvétel közzétételével? S miért éppen most tették közzé? – vetette fel a kérdést Arató. Neki két válasza is van. Egyfelől, az ügyészség ily módon próbálja meg befolyásolni azt a három tanút, akinek a kihallgatását már korábban ő indítványozta, de akiket végül a távollétében hallgattak ki. – Nem értesítettek a kihallgatásokról, de hogy még véletlen se lehessek ott, ha valahogy mégis értesülnék az ügyészség akciójáról, a kihallgatásukat Kalmár Tamás kihallgatásával egy időben tartották.
A védő a nyomozás során jelen lehet azoknak a tanúknak a kihallgatásán, akiknek a meghallgatását ő indítványozta a nyomozó hatóságnak. Arató sérelmezi, hogy e jogától az ügyészség sunyi módon megfosztotta.
– Védencemet egy éven át azzal az indokkal tartották előzetesben, hogy szabadlábon hagyása esetén tanúkat befolyásolna. Erre most mit látunk? Az ügyészség a nyilvánosság felhasználásával, a védelemnek és a gyanúsítottnak még be nem mutatott bizonyítékokkal próbálja meg befolyásolni a tanúkat – fogalmazott Arató, aki szerint persze egy másik oka is lehet a felvételek kiadásának, illetve a kiadásuk időzítésének.
– Az ügyészség finomabb módszerekkel, kulturáltabban tette ez esetben azt, amit Rogán Antal Rezesova ügyében. A felvételek kiadásával megpróbáltak nyomást gyakorolni a másodfokú bíróságra, amely hamarosan dönt arról, helybenhagyja-e az első fokú döntést, amelyben Vizoviczki Lászlóhoz hasonlóan az ügy rendőr gyanúsítottjait is kiengedték a házi őrizetből, és csak lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el velük szemben.
Az ügyészséget megdöbbentette a rendőrökkel szembeni szigorúbb kényszerintézkedés enyhítése. Vizoviczkivel ellentétben, aki 120 oldalas beismerő vallomást tett, a rendőrök tagadtak, ezért az ő esetükben az ügyészség nem örül annak, hogy Budapesten és Pest megye területén szabadon mozoghatnak, akár találkozhatnak is.
Arató azonban azt is vitatja, hogy nem tettek vallomást a rendőrök – legalábbis, ami az ő védencét illeti. Kalmár Tamás nemhogy nem tagadta, önként, kérdés nélkül maga mondta el, hogy ismerte V. Istvánt, és nemcsak hogy ugyanabban a konditeremben gyúrtak, hanem V. gyakran megkereste mindenféle információkkal, nemegyszer olyanokkal is, amelyek rendőri szempontból hasznosak voltak, és amelyeket hasznosítottak is.
– Védencem azonban azt is elmondta, hogy más szórakozóhelyek biztonsági főnökei is gyakran megkeresték az ő konkurenseikre vonatkozó információkkal. Magyarán, nem számított ritkaságnak,sőt, az volt a gyakorlat, hogy a rivális szórakozóhelyek egymást „jelentgették fel” a rendőrségen, abban a reményben, hogy a tőlük kapott információk alapján a konkurenciánál majd „nagy forgalomcsökkentő razziákat tartanak”.
Magyarázatot és belső vizsgálatot kér a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjétől Zsurkán Béla, Hopka Lajos védője, aki Aratóval ellentétben látta a közzétett felvétel eredetijét.
– Ami az interneten látható, egy erősen megvágott, manipulatív anyag, ezért is szeretném tisztázni, ki és milyen céllal adott ki a sajtónak egy nyomozati titkot, és kérni fogom az illető felelősségre vonását – mondta az ügyvéd. Zsurkán elmondta: megdöbbentő információk is elhangzottak azon a felvételen, amelyeket nemhogy nyilvánosságra nem hozott az ügyészség, de a nyomozás során is mellőzött eddig.
– Az ominózus találkozón védencemet egy alkalommal azzal nyugtatgatta V. István, hogy ne idegeskedjen már, hiszen az NNI vezetője jó barátunk. Nyomát sem láttam azonban az eddigi nyomozati iratokban annak, hogy ezt a kijelentést, illetve a kijelentés esetleges mögöttes tartalmát vizsgálták volna. Mondanom sem kell, az NNI igazgatója nem szerepel a gyanúsítottak között.
Simon Rihárd, a Vizoviczki-ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője lapunk kérdésére nem kívánt a védői nyilatkozatokkal részletekbe menően foglalkozni, a védők, szerinte, a törvényes keretek között azt mondanak, amit akarnak. Arató szavaira reagálva azonban azt azért határozottan cáfolta, hogy a bíróság befolyásolásának szándékával tették volna közzé a felvételeket. Meggyőződése, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntését nem fogja befolyásolni a felvételek közzététele.
Simon elmondta, hogy a nyomozásnak – amelynek jelenleg már 45 gyanúsítottja van – január 13-án lejár a határideje. Minden bizonnyal újabb hosszabbítást kérnek, de már „nincs sok munka hátra”, ami nem jelenti azonban azt, hogy nem nőhet még tovább majd a gyanúsítottak száma. Sőt, valószínű, hogy nőni fog. Várhatóan azonban – az ügy jelen állása szerint – az év első felében befejezik a nyomozást.
