– Az ígéreteknek már nem hiszünk
– mondta a pedagógus. – Majd ha a követeléseinket elfogadva módosítják a jogszabályokat, akkor elhisszük, hogy a kormány figyel a szavunkra.
A férfi a követelések minden pontját fontosnak gondolta, azt pedig különösen, hogy enyhítsenek a diákok és a pedagógusok terhein, és legyen a mostaninál szabadabb a tankönyvválasztás.
Pár száz méterrel odébb, a Leőwey Klára Gimnázium sztrájkbizottságának vezetője, Vörös István is eredménytelennek ítélte az elmúlt hetek tárgyalásait, s ezzel magyarázta, hogy a 700 tanulót oktató intézmény 61 pedagógusából 46-an a leállás mellett döntöttek. Vörös szerint a tárgyalások egyetlen hozadéka az, hogy megoldódni látszik a nyugdíjas kollégák foglalkoztatása. Minden más kérdésben formálisnak érzi a párbeszédet a kormány részéről, s állította, hogy ezzel a sztrájkoló kollégák is egyetértenek.
Az iskola igazgatója, Zalay Szabolcs ezt végletes megközelítésnek véli. A direktor részt vesz a kerekasztal-tárgyalásokon, a gyermek- és tanulói munkacsoport vezetője, és szerinte a kormány igenis figyel a pedagógusok szavára. Zalay megemlíti, hogy az Arany János tehetséggondozó programot már „rendbe tették”, tervezik a Klik átszervezését, s a kormány a tankönyvválasztás kötöttségét is enyhíteni akarja. Az igazgató hangsúlyozta, a korábbi kormányok liberalizmusa túlzottan decentralizálta az oktatás rendszerét, a mostani kormány meg a centralizációt hajtotta túl. A tanárok fellépésének hatására kialakulhat egy egészséges egyensúly.
A főképp szakmunkások képzésével foglalkozó Simonyi Károly Szakiskola száz tanárából senki sem sztrájkolt. Az intézmény egyik testnevelést és matematikát oktató tanára ezt így magyarázza:
– Harminc éve vagyok a pályán, sose voltunk túlfizetve, most sem vagyunk, de ez a kormány igyekezett rendezni a béreinket. Lesz emelés szeptemberben is és jövő ősszel is. Bezzeg a korábbi kormány elvette a 13. havi bérünket is.
Megjegyeztem neki, hogy 13. havi bért a Fidesz-kormány is visszaadhatta volna, volt rá hat éve. A férfi erre nem reagált, inkább újból arról beszél, hogy a pedagógusok ezzel a kormánnyal jártak jól. A férfi ugyanakkor elismerte, hogy ő ennek a kormánynak a híve. Amikor megkérdeztem arról, hogy szerinte a másik iskolákban sztrájkoló kollégáknak van-e bármiben igazsága, akkor rázta a fejét:
– Ezt nem mondtam. Történtek hibák. A most folyó tárgyalások után majd kijavítják a hibákat.
Amint az várható volt, nem sztrájkoltak a pécsi egyházmegye fenntartásában működő Szent Mór Iskolaközpont tanárai sem. Ez az intézmény az elmúlt napokban arról híresült el, hogy a pécsi püspök megtiltotta a tanároknak a sztrájkot, noha ez az utasítás – munkajogászok egybehangzó véleménye szerint – sérti az alapjogokat. A iskola igazgatója, Gyetvainé Szenczi Erika megkeresésünkre röviden azt felelte, hogy náluk senki sem akart sztrájkolni. Ezt az egyik név nélkül megszólaló pedagógus is megerősítette, igaz, bevallotta: nem is tud arról, hogy más iskolákban miért sztrájkolnak a kollégák.
|
Pécsi Nevelési Központ
Laufer László / Népszabadság |
A pécsi kertvárosi lakótelep legnagyobb oktatási intézménye, az Apáczai Nevelési Központ (ANK). Az ANK 1-es számú általános iskolájának 45 pedagógusából négy kolléga kivételével mindenki a sztrájk mellett döntött. Itt is főleg a gyerekek és a pedagógusok túlterheltségére panaszkodtak a kollégák, és arra, hogy kásahegynyi, felesleges adminisztrációval lopják el értékes idejüket.
Az ANK 2-es számú óvodájának mind a 21 dolgozója sztrájkolt. Az óvónők és a dajkák az otthon maradt apróságok földközeli padjain és székein ülve, a társalgóban beszélgettek.
– Nem magunkért sztrájkolunk – mondta a három lányt nevelő Vrábel Miklósné, óvónő –, hanem szolidárisak vagyunk az iskolai pedagógusokkal és az oktatási intézmények technikai dolgozóival.
Utóbbiak 70-80 ezer forintot keresnek. Hogy lehet abból megélni?
A pécsi iskolák technikai dolgozóinak többsége ezúttal sem sztrájkolt, hisz számukra egy napi bér elvesztése is elviselhetetlen.
