keresztény, polgári és nemzeti értékrendek mentén
fog megfogalmazódni, és a napi életünket nem megnehezíteni, hanem könnyíteni fogja”. Az utóbbi állítást az általunk megkérdezett, a kormányzathoz közel álló szakértők is a meglévő természetvédelmi szabályok fellazítására vonatkozó utalásként értelmezik.
Még egyértelműbben foglalt állást októberben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, aki egy erdélyi vadászati eseményen a Krónika hírportálnak azt nyilatkozta: átfogó, az erdő-, a természetvédelmi és a vadászati törvényt összehangoló szabályozást készítenek, amely a vadászok és természetvédők között megkötött egyezményre épül.
(Ilyen megállapodás nem létezik. A politikus feltehetőleg arra gondolt, hogy amikor 2011-ben védett madárfajok vadászhatóvá tételéért lobbizott, a képtelen ötletet az országos felháborodás miatt nem sikerült megvalósítani, és a botrány elcsitítása végett született egy egyezség, amelynek nyomán a vadászható fajok köre érdemben nem bővült. A dokumentumban szó sincs új szabályozásról, az viszont szerepel benne, hogy a meglévő szabályok 2017-ig nem változnak.)
Úgy tudjuk, a természetvédelmi szabályozás felpuhításáért, a vadászati és az erdőgazdálkodási érdekek előtérbe helyezéséért most is erős lobbicsoportok szálltak harcba, és az elképzelés összecseng a miniszterelnöknek a gazdasági erőforrások újraosztására, illetve az iparosítás akadályainak eltakarítására irányuló elképzeléseivel is.
Ennek jegyében várhatóan megszűnik a nemzeti parkok jelenlegi struktúrája – azaz a természetmegőrzés legfontosabb intézményi garanciája –, és lesz egy központi igazgatóság a fővárosban. A meglévő nemzeti parkok ennek a helyi fiókjaivá válhatnak a kormányhivatalok irányítása alatt, minimális létszámmal, jogosítványok nélkül.
A nemzeti parkok a gazdálkodáshoz szükséges eszközeiket is elveszíthetik. Forrásaink szerint van szándék az eddig általuk kezelt földek szétosztására, és arra is, hogy a nemzeti parki erdőterületek az állami erdőgazdaságokhoz kerüljenek.
Lapunk információi szerint a környezet- és természetvédelmet felügyelő helyettes államtitkár a közelmúltban egy állománygyűlésen az új irányt kijelölve úgy fogalmazott:
a természetvédelmet a jövőben nem kell „túllihegni”,
a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken például nincs szükség komoly korlátozásra, ezeken a területeken minden beruházási engedélyt ki kell adni.
A teljes átalakítás a parlament fenntartható fejlődési bizottságának mai ülésén is téma lesz, ahol a szaktárca, vagyis a földművelési minisztérium képviselője „a természetvédelmi igazgatás aktuális kérdéseiről” ad tájékoztatást.
