Mert bár az MSZP elnöksége vasárnap este, a csalódást keltő európai parlamenti választási eredmény ismeretében felajánlotta lemondását a választmánynak, pártjogilag ilyen lehetőség nincs, a választmány egész egyszerűen nem tudja leváltani az elnökséget. A testületnek szombaton így valójában arról kell döntenie, kitart-e a korábban – Mesterházy javaslatára – elfogadott ütemezés mellett, és megelégszik az októberi önkormányzati választást követő tisztújítással, vagy nem szavaz bizalmat tovább az elnökségnek. Megjegyzendő, hogy jogi értelemben ez utóbbi döntés sem vetne véget a pártvezetés mandátumának, de az elnök szavaiból az következik, hogy akkor lemondanának. Így megkezdődne az alulról felfelé menő rendszerű (alapszervezeti szinten kezdődő, majd a városokban és megyei szinten folytatódó és kongresszussal végződő) tisztújítás.
A parlamenti választási vereség után ennek időtartamát a pártvezetés is nagyjából három hónapban határozta meg, és óvott attól, hogy az MSZP belügyekkel foglalkozzon az önkormányzati kampányban. Hétfő este viszont Mesterházy már arról beszélt az ATV műsorában, hogy a tisztújításra elegendő 45 nap. Ez egybecseng azzal, amit egy pártvezető már az EP-választás előtt is pedzegetett lapunknak: nem igaz, hogy a kongresszust az önkormányzati választási kampány hajrájában kellene megtartani. Más kérdés – mondta most egy szocialista politikus –, hogy a június és a július nem éppen ideális időpont a helyi és a megyei szervezetek megújítására.
Forrásaink szerint az elnökség távozásában bízó politikusok vasárnap óta naponta új forgatókönyveket mérlegelnek. Ahogy tegnap megírtuk, leginkább azt szeretnék elérni a választmányban, hogy csak Mesterházy mondjon le, az elnökség maradjon a helyén, így kerüljék el az azonnali tisztújítást. Egyikük azt mondta: bár a legnagyobb reménységüknek tartott Botka László szegedi polgármester most nem vállalná az elnökséget, lenne olyan, aki átmeneti időre, a következő tisztújításig átveszi a pártot.
Az MSZP egyik meghatározó politikusa viszont arról beszélt a Népszabadságnak: elképesztő naivitás azt hinni, hogy a döntően Mesterházyhoz hű tagokból álló elnökség ne mondana le a pártelnök bukása esetén. Szerinte nem működne Lendvai Ildikó forgatókönyve sem. A volt pártelnök azt vetette fel unortodox megoldásként, hogy a választmány hívjon össze rendkívüli kongresszust, ahol módosítják az alapszabályt. Ehhez viszont 90 napra van szükség az alapszabály szerint. Ha megszegik az alapszabályt, biztosan lesz, aki megtámadja a döntést, ez pedig megint csak az egykori kereszténydemokrata, kisgazda és SZDSZ-es belviszályok rémképét vetíti előre.
„Attila enyhén szólva nem könnyítette meg a helyzetet. Nincs jó megoldás” – mondta a változásban érdekelt politikusok egyike, akit a lehetséges megoldásokról kérdeztünk. Szerinte a választmány hülyét csinál magából, ha – akár abból a megfontolásból, hogy őszig érdemi kihívó híján ne legyen tisztújítás – elfogadja a jelenlegi elnökség maradását.
Érdemi kihívó viszont továbbra sincs, ami nem csoda, hiszen bárki lenne is Mesterházy utódja, nemcsak a Fidesszel kellene megküzdenie, hanem rövid távon a másik két baloldali párttal is. Bár a Mesterházyval elégedetlen szocialisták szerint elkerülhetetlen, hogy az MSZP minél hamarabb megtalálja a 2018-as együttműködés lehetséges szervezeti formáját Gyurcsány és Bajnai pártjával, az EP-választási eredmény miatt azoknak most nem érdekük a kiegyezés, hiszen tovább akarnak erősödni. Ez tehát máris kétfrontos harc elé állítaná az MSZP új elnökét, nem beszélve arról, hogy az „összeszűkült” szocialista pártban a valódi hatalom egy része mindenképpen a jelenlegi elnöké marad. Mesterházy ugyanis már kinyilvánította, hogy a frakció vezetéséről nem fog lemondani.
Az angyalföldiek üzentek: a teljesítmény mércéje a választási eredmény
Teljesítmény nélkül senki se lehessen vezető az MSZP-ben, a teljesítmény mércéje pedig a választási eredmény – ezt üzente állásfoglalásában a szocialisták vezetésének a párt XIII. kerületi szervezete. A hibák között rótták fel, hogy az áprilisi választási vereség után önkritika nélkül folytatták a politizálást, valamint hogy az elődeinél fiatalabb pártvezetés alkalmatlan volt arra, hogy megnyerje a fiatal szavazókat.
A levél tartalmát, amelyből lapunkhoz is eljutottak információk, az Index ismertette, de Borszéki Gyula, az angyalföldi szervezet elnöke azt mondta a portálnak: állásfoglalásukat a belső nyilvánosságnak szánták, ezért nem hozzák nyilvánosságra.
A XIII. kerületben a parlamenti választáson 50 százalék feletti eredményt ért el a baloldali összefogás, és Angyalföld volt Kispest mellett az egyetlen olyan budapesti kerület, ahol az EP-választáson is az MSZP maradt a baloldal vezető ereje.
Az MSZP budapesti párttanácsa csütörtökön ül össze. Lesz mit elemezni, a szocialisták ugyanis a Demokratikus Koalíció és az Együtt–PM mögött végeztek a fővárosban a vasárnapi választáson, amit aligha lehet csak az országos pártvezetésre fogni. A budapesti szocialistáknak ráadásul elnökük sincs Molnár Zsolt lemondása óta.
