A harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta 19, a kabinet által készített javaslatot nyújtottak be, ezek fele azonban még az előző ciklusból származik, és közöttük nyolc nemzetközi egyezmény van. A szaktárca állította össze a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó, múlt pénteken elfogadott javaslatot, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságát szolgáló – a szanálási alapot létrehozó – tervezetet, de több más jelentős ügyben ezúttal is a képviselők léptek.
Az új kabinet megalakításával kapcsolatos tervezeteket értelemszerűen a képviselők adták be – hiszen még nem volt kormány –, az viszont korántsem tekinthető normális gyakorlatnak, hogy az életviszonyokat alapvetően befolyásoló, adott esetben súlyos érdeksérelmet okozó, esetleg alapos szakmai felkészültséget igénylő előterjesztéseket is ők nyújtanak be. Ennek egyetlen magyarázata lehet: így kerülik meg a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló – egyébként 2010-ben, épp a fideszes többség által elfogadott – törvényt, amely szerint csak a miniszterek javaslatait kell társadalmi egyeztetésre bocsátani.
Másfelől viszont teljesen mindegy, hogy egy-egy javaslatot ki jegyez, mert a kormány honlapján az idén egyetlen törvénytervezetet sem tettek közzé, miközben a jogszabály ezt is kötelezően előírja. Így szó sem lehetett érdemi egyeztetésről sem a devizahitelesekkel kapcsolatos, sem a paksi atomerőmű bővítését célzó javaslatról. Az egyéni képviselői előterjesztések esetében pedig ez nem is kötelező.
Így a szerencsejátékra vonatkozó szabályok változásáról – például a koncessziós díj után fizetendő áfa eltörléséről, ami állítólag egy kormányhoz közeli vállalkozót hoz jobb helyzetbe – vagy az adótörvényeket érintő nagy terjedelmű javaslatról, illetve a reklámadó bevezetéséről csak a tervezetek benyújtásakor értesülhettünk. Igaz, ez utóbbi tartalmát az a képviselő sem ismerte, aki amúgy a nevét adta az anyaghoz.
Ugyanez lehetett a helyzet az önkormányzati választási törvény módosítása kapcsán is: másfél tucatnyi fideszes politikus nyújtotta be azt a tervezetet, amelyet többségük valószínűleg el sem olvasott. Ettől különben azt remélik, hogy a nagyjából kiegyensúlyozott erőviszonyok ellenére a budapesti közgyűlésben a kormányoldal többséget szerez. Az idén eddig ez volt a közjogi rendszer alapjait érintő egyetlen tervezet, ugyanakkor a reklámadót sokan a sajtószabadság elleni nyílt támadásként értékelik.
Nagyüzemre egyébként ősszel sem kell számítani, mert a kormány által benyújtott jogalkotási programban mindössze 17 cím szerepel, bár a képviselők ettől persze még bármivel előállhatnak. Az viszont biztos, hogy három javaslat az idei költségvetés végrehajtásáról, illetve a jövő évi büdzséről szól. Emellett nagyobb terjedelmű előterjesztést nyújtanak be például a biztosítókról, a vasúti közlekedésről, a bányászatról, s változnak a légi közlekedés vagy a halgazdálkodás szabályai is, s megint módosítják az egyes adótörvényeket.
A kormány számára presztízskérdés, hogy megvédje az otthoni pálinkafőzést Brüsszellel szemben, mert az Európai Unió Bírósága szerint annak adómentessége ellentétes a közösségi joggal. Hogy mit találnak ki, októberre kiderül. Decemberben pedig azt is megtudjuk, mit válaszol a kabinet a strasbourgi bíróságnak a tényleges életfogytig tartó börtönt embertelennek minősítő ítéletére. A jogalkotási program – és az igazságügyi tárca vezetőinek korábbi nyilatkozatai – alapján egyértelmű, hogy a büntető törvénykönyvet nem akarják módosítani, az életfogytig tehát marad, csupán a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési jogkörét kívánják pontosabban szabályozni.
