|
Illusztráció
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A rendszer úgy működik, hogy az érintett gyerekek számára felírt receptekhez a háziorvos csatolja a Szegények patikája logót, a helyi gyógyszertárban pedig térítésmentesen kiadják a szóban forgó orvosságot. A számlát később a háziorvos rendezi: Gyulai Magdolna elmondta, általában hetente egyszer jár be a patikába, hogy az alapítványi támogatásból kifizesse a gyógyszerek árát. A programban nemcsak orvosságokra, hanem tápszerekre is lehet támogatást adni, ha a háziorvos úgy ítéli meg, hogy a rászoruló családban az anyuka nem tudja anyatejjel táplálni a kicsit.
A program csütörtöki beharangozóján Bass László szociológus arról beszélt, hogy a tápszerek havonta 5-10 ezer forintos kiadást jelentenek azoknak a családoknak, ahol az édesanya nem tudja anyatejjel etetni a gyermekét. Mint mondta, a legszegényebbeknek nincs pénzük a tápszervásárlásra, ezért már a pár hónapos kicsik is azt eszik, ami a felnőtteknek jut. Hozzátette: adatok igazolják, hogy Magyarországon a szegény családok gyermekei 3000 gramm vagy az alatti súllyal jönnek a világra, ami azt jelenti, hogy a születéskori súlyuk nagyjából 30 dekával marad el az átlagosan várható születési súlytól.
|
| Kurucz Árpád / Népszabadság |
Gyulai Magdolna személyes tapasztalata is azt mutatja, hogy az alultáplált gyermekek sokkal fogékonyabbak a betegségekre, fertőzésekre, mint a kiegyensúlyozottan étkező társaik. Hozzátette: miután észrevette, hogy a programban résztvevő egyik család gyermeke az elmúlt hónapokban jóval kevesebbet volt beteg, elbeszélgetett az édesanyával, aki elárulta neki, hogy korábban gyakran nem váltotta ki a túl drága recepteket, ám amióta belépett a programba, minden gyógyszert be tud adni a kislányának.
Több tízezer gyerek éhezik
Becslések szerint Magyarországon mintegy 36-54 ezer gyerek rendszeresen éhezik, több mint 200 ezer pedig időnként nem jut megfelelő mennyiségű élelemhez, így az élelmiszer-nélkülözés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult mintegy 550 ezer gyermek több mint egyharmadát érinti.
A minőségi étkezés hiányáról az a tapasztalat, hogy a szegény családokban általában szénhidrátokat visznek be vitaminok, fehérjék, rostok helyett, jórészt krumpli és tészta alapú ételeket fogyasztanak, sok kenyérrel. Kevés helyen van háztáji, kiskert, ahonnan a megtermelt termények kiegészíthetnék az étkezést. Ehhez kapcsolódó probléma, hogy a gyerekek nem eszik meg az általuk nem ismert zöldségeket, gyümölcsöket, ételeket, és ez a közétkeztetés számára előírt menük összeállításánál is problémát okoz.
