Sztehlo Gáborra emlékezik az evangélikus egyház
Diákok emlékfát ültetnek Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont megemlékezésén a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, 2014. április 16-án. MTI Fotó: Marjai János |
Délután eredményt hirdetnek a pályaművek között, majd megnyitják a Sztehlo Gáborról szóló kiállítást. A nap zárásaként megkoszorúzzák Sztehlo Gábor emléktábláját, majd a templomban kórushangversenyt tartanak.
Sztehlo Gábor (1909-1974) az egyházi szolgálat mellett a népfőiskolai mozgalom egyik megalapítója volt az 1930-1940-es évtized fordulóján. A második világháború idején különböző egyházi megbízásoknak tett eleget, többek között kórházi lelkész volt.
1944 tavaszán, a német megszállás után Sztehlo Gábort azzal bízta meg egyháza, hogy a református egyházzal közösen, a Jó Pásztor Egyesületen keresztül szervezzen mentőakciókat a zsidó üldözötteknek. Sztehlo Gábor néhány hét alatt 32 gyermekotthont hozott létre illegálisan lakásokban, kisebb-nagyobb családi házakban, villákban a Nemzetközi és a Svájci Vöröskereszt anyagi támogatásával.
Ezekben az intézetekben mintegy ezerötszáz gyermek és az őket ellátó ötszáz felnőtt lelt menedéket. Valamennyien, akik hozzá menekültek, túlélték az üldöztetés és a háború megpróbáltatásait.
Sztehlo Gábor a háború árváinak és a rászorulóknak a továbbiakban is otthont adott, immár egyetlen nagyobb, a Budakeszi úton lévő gyermekotthonban, ahol iskola is működött, a korszerűen felszerelt műhelyekben szakmát tanultak a gyerekek, a 12 éven felüli fiúk pedig a Gaudiopolis elnevezésű önkormányzati rendszert hozták létre. Az intézményt a kommunista hatalom 1950-ben államosította.
Rövid átmeneti időszak után Sztehlo Gábor ismét segítő akciót szervezett: az evangélikus egyház szeretetotthonait alapította meg, s egyiküket vezette is. Ezekben az otthonokban öregeket és fogyatékos gyermekeket gondoznak mind a mai napig.
1972-ben kapta meg - magyarok közül az elsők egyikeként - Izrael kitüntetését, az Igaz Ember emlékérmet. 1961-től emigránsként Svájcban élt, és ott is halt meg 1974-ben. Ugyanebben az évben a Nobel béke-díj felterjesztettje is volt. A Deák téren 2009 óta áll szobra.