– Soha nem voltam sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működtem velük együtt és megkeresés sem volt a részükről – jelentette ki Kovács Béla csütörtökön Budapesten pártja kora délután megtartott sajtótájékoztatóján.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselő-jelöltje ugyanott pártja elnökségének véleményét tolmácsolva álbotránynak nevezte az ügyet és kiemelte, a Magyar Nemzet olyan adatokat, tényeket leplez le, amelyek mindig is világosak voltak. Példaként említette Kovács Béla tanulmányait vagy azt, hogy felesége orosz származású. Szerinte a Jobbik 20 százalék körüli országgyűlési választási eredménye „túl nagy homokszemet jelentett a világpolitikai küzdelem fogaskerekei között", aminek eltávolítása érdekében az Egyesült Államok és európai szövetségesei minden eszközt megpróbálnak felhasználni.
Kováccsal szemben a kémgyanú részben osztrák-orosz kettős állampolgárságú felesége miatt fogalmazódott meg, aki a Magyar Nemzet értesülése szerint az orosz titkosszolgálat munkatársa volt. Másfelől pedig részben arra, hogy gyakran találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel járt Moszkvában is.
Kovács a Jobbik EP-listáján a harmadik, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint befutó helyen áll. Korábban hatalmas botrányt kavart, amikor Beregszászon megnyitotta EP-képviselői irodáját, amit nemrég az ukrán hatóságok bezárattak. Kovács ma már nemkívánatos személy Ukrajnában, mivel nyíltan támogatta a Krím-félsziget orosz annektálását előkészítő referendumot.
Az MSZP és az Együtt-PM sajtótájékoztatón szólította fel a Jobbikot, nyilatkozzon, továbbra is alkalmasnak tekinti-e a láthatóan és bevallottan orosz érdekeket támogató Kovács Bélát arra, hogy Magyarországot képviselje az Európai Unióban. Kovács maga kész nyilvánosan tisztázni magát a vádak alól – Molnár Zsolt ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak azt mondta: amennyire csak lehetséges, nyilvános lesz a Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői ülése.
Nem Kovács Béla az egyetlen, akinek mentelmi jogának felfüggesztését kérik az Európai Parlamenttől, a jelenlegi összetételű EP 766 tagja közül 2009 óta 46 képviselővel már megtörtént. Brüsszeli tudósítónknak azt senki nem tudta megmondani, hogy ezek közül hány indítványt terjesztettek elő kémkedés gyanúja miatt, lévén, a minősített iratokat ott is zárt ajtók mögött vitatják meg. Magyar ügyészségi források szerint kémkedés gyanújával EP-képviselőt még egyetlen tagállam sem kért ki.
Kovács Béla mentelmi jogának tényleges felfüggesztése akár három-négy hónapig is elhúzódhat. A kérelem már megérkezett az EP elnökéhez – tájékoztatta lapunkat Martin Schulz sajtótitkára, aki szerint azonban nem biztos, hogy az első, júliusi plenáris ülésen foglalkozik a Ház az üggyel, mivel akkor választják meg az új EP valamennyi új tisztségviselőjét. Márpedig a plenáris ülésen ismertetni kell a kérelem tényét, s csak utána kerülhet érdemi elbírálásra a jogi ügyek bizottságához, amely meghallgatja a képviselőt, majd ajánlást tesz a mentesség fenntartására vagy felfüggesztésére. Erről szavaz a bizottság. Tudósítónk számításai szerint valószínűtlen, hogy szeptember előtt megszülethessen a döntés.
Az európai parlamenti képviselők mentelmi joga egyébként kettős, egyrészt élvezik a saját tagállamuk területén, a nemzeti parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességet, másrészt a többi tagállam területén is mentességük van mindenfajta őrizetbe vétel és bírósági eljárás alól.
Az az EP-képviselő, akinek mentelmi jogát felfüggesztették, megtarthatja képviselői helyét, mert az EP-képviselő mandátuma nemzeti mandátum, amelyet semmilyen más hatóság nem vonhat vissza. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztése ráadásul nem a bűnösség kimondását jelenti az EP szabályai szerint, pusztán lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás megkezdje vizsgálatát vagy elinduljon az esetleges bírósági tárgyalás. A büntetőügyben vétkesnek kimondott EP-képviselő mandátumának megszűnéséről is a tagállami hatóság dönt.
