a nyilatkozatok jó része feleslegesen készül el
– tette hozzá.
Van, aki szerint a „zárt borítékos" vagyonbevallások nem is igazán az oktatás szereplőiről szólnak, hanem azoknak készítik elő így a terepet, akiknek valóban van mit takargatniuk. - Most az átlagos jövedelemmel rendelkező, pénzügyekben nem döntő iskolaigazgatókat kötelezik erre teljesen értelmetlenül, holnap viszont akár erre a példára hivatkozva
az önkormányzati vállalatok milliós fizetéssel rendelkező vezetői csukhatják be az eddigi „üvegzsebeket", s tehetik majd ők is zárt borítékba a vagyongyarapodásukról szóló papírost:
Nekik ez valóban jól jöhet – mondta egy borsodi iskolaigazgató.
A Pedagógusok Szakszervezete közleményben tiltakozott a döntés ellen. Nemcsak most, hanem már az utasítás megszületésekor jelezték az akkori KLIK-vezetőnek, Hanesz Józsefnek: aggályos olyanoktól kérni vagyonnyilatkozatot, akik nem rendelkeznek közpénz felett. Választ „természetesen" egyik levelükre sem kaptak – mondta lapunknak Galló Istvánné, a PSZ elnöke.
- Egyesek a szemünk láttára lopják szét az egész országot, erre az iskolaigazgatókkal meg a helyetteseikkel szórakoznak –
tette hozzá. Szavai szerint a 2015. szeptemberében született szabályzat mostani „élesítése" arra utal, hogy továbbra is szoros és állandó megfigyelés alatt akarják tartani az intézményvezetőket és helyetteseiket. Ráadásul ezt egy olyan időszakban teszik, amikor a mostani KLIK a végnapjait éli, s hamarosan már egy új formáció irányítja az iskolákat. - Erről sem tudunk még szinte semmit, azt sem, hogy jogutódja lesz a régi KLIK-nek vagy sem, ezekről eddig „elfelejtették" tájékoztatni az érintetteket – mondta Gallóné.
A PSZ tudatta: a vagyonnyilatkozat-tételről szóló 2007. évi CLII. törvény úgy rendelkezik, hogy a nyilatkozattételi felhívást annak esedékessége előtt 30 nappal kötelesek a nyilatkozattevőhöz eljuttatni. A KLIK azonban a vagyonnyilatkozat tételéről szóló eljárásrendet csak 2016. június 10-én alkotta meg és hirdette ki, a felhívást pedig június 27-én küldte meg az érintetteknek, június 30-ai benyújtási határidővel, ami törvényellenes. Ennek ellenére a PSZ nem tanácsolhatja az intézményvezetőknek és helyetteseiknek a nyilatkozattétel megtagadását, mert ahhoz a törvény súlyos munkajogi következményeket fűz – olvasható közleményükben. Nem sokkal ennek megjelenése után a KLIK augusztus végéig meghosszabbította a vagyonnyilatkozatok leadási határidejét. Megkérdeztük, miért kötelezték az igazgatókat és a helyettesek nyilatkozattételre, s vajon a KLIK vezetőinek is kell-e vagyonnyilatkozatot tenniük, s ha igen, az hol érhető el?
- A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a vagyonnyilatkozat-tétel törvényi kötelezettség nem szabadon választható, ezért az állami intézményfenntartó visszautasít minden olyan állítást, amely szerint bárkinek jogellenesen a „zsebében akarna turkálni". A vonatkozó jogszabályok értelmében nemcsak annak kell kitöltenie, aki önállóan gazdálkodik közpénzzel, hanem annak is, aki javaslatot tehet a gazdálkodással kapcsolatban. Eszerint a köznevelési intézmény vezetője és helyettese köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Hasonló a helyzet a felsőoktatási intézményekben is, ahol az egyetemi tanszékvezetők is rendelkeznek ilyen kötelezettséggel. A vagyonnyilatkozatot a munkáltató őrzi zárt borítékban, és nem nyilvános. Abban az esetben bontható fel, ha erre a fenntartót valamilyen jogszabály vagy bírósági eljárás kötelezi.
Az állami intézményfenntartó vezető beosztású tisztviselőinek is kell vagyonnyilatkozatot tenniük, amely azonban a vonatkozó jogszabály értelmében, az intézményvezetőkhöz és helyettesekhez hasonlóan nem nyilvános. A törvényi előírás értelmében az országgyűlési képviselők és az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezetők vagyonnyilatkozata nyilvános – kaptuk a KLIK válaszát.
