Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár csütörtökön hivatalában fogadta az orvosi egyetemek vezetőit, a Magyar Rezidens Szövetség, valamint a szakma egyéb érdekképviselőit, hogy a képzésben szükséges változtatásokról tárgyaljanak. Az egyeztetéseket háromfordulósra tervezte az államtitkár, csütörtökön a képzés tartalmi megújításáról, a következő találkozón pedig a szakmai lehetőségekről konzultálnak. Csak a harmadik egyeztetés témája – erre legkorábban, szeptemberben kerülhet sor – az orvosi bérek kérdése. A megbeszélés egy részén jelen volt Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás miniszter is.

Papp Magor, a Magyar rezidens Szövetség elnöke megpróbálta a reménytelen jövőt megidézni azzal, hogy sorolta mennyi baj van a jelenlegi képzési szisztémával, és a helyzetükkel elégedetlen orvosok 30 százaléka biztosan elmegy, további 30 százalék pedig hezitál, de kacérkodik a külföldi munkavállalással. A vele szemben ülő, a hazai orvosi egyetemeket képviselő rektorok a maguk szemszögéből vázolták ugyanazt a problémát.

Volt, akinek az "fájt", hogy már nem az orvosi egyetemek privilégiuma a rezidensképzés, és akkreditált közkórházak is részt vehetnek a szakorvosképzésben. Mások arról is beszéltek, annyira kevés az orvosok bére, hogy abból képtelenség megélni. Ennek egyik a következménye, hogy az orvos-gyakornokok, ahelyett, hogy szaktudásuk gyarapításával foglalkoznának - a kiskapukat kihasználva - másodállást vállalnak. Habár szabály szerint a rezidensek heti munkaideje 58 óra, valójában kontrollálatlanul, heti 80-90 órát dolgoznak. Ezzel részben a megélhetésüket próbálják biztosítani, másrészt, viszont ha nem ezt tennék – Papp Magor szerint – leállnának a háziorvosi és sürgősségi ügyeletek. Ezeken a helyeken – ugyan szabálytalanul – felügyelet nélkül dolgoznak fiatal orvosok, miközben önállóan még nem láthatnának el beteget. Minderre nemcsak pénz-, hanem az orvoshiány is szorítja az intézményeket.

A rezidensszövetség elnöke hozzátette: az államvizsgázó kollégák véleménye szerint nem megfelelő az egyetemek gyakorlati képzése. Azt az egyetemi vezetők is elismerték, hogy gyakorlatorientáltabb képzésre van szükség, de az általános orvosi, valamint a szakirányú képzés arányán szerintük nem kellene sokat változtatni.

A megbeszélésen a pécsi egyetem képviselője fölmutatta egyik rezidense fizetési papírját, mely szerint a gyereket nevelő fiatal férfi havi 172 órányi munkája után 94 ezer forint bért visz haza.

A pénzről viszont Szócska Miklós már egy szót sem akart hallani. A fizetséget firtató hozzászólásokra az államtitkár kifakadt: még hányszor kell naponta ultimátumot hallgatnia, meg hogy virítsa a lóvét, hányszor emlegetik föl mindezt, ahelyett, hogy  a szóba jöhető megoldásokat keresnék?! Hozzátette: „tessék tudomásul venni világégés után vagyunk.” A maga részéről mindent elkövet azért, hogy megváltoztassa azt a helyzetet, amibe az egészségügy került - ígérte. Hozzátette: ami most történik az a túlélési képesség próbája, és "látni kell, hogy a kormányzat a fogát összeszorítva küzd." Mint mondta: nem lesz csoda, csak apró eredmények, a tartalékok összesöpréséből nyerhető forintok. Ennek része, hogy az egyeztető fórumnak fölajánlja, őszig mondják meg, hogyan lehetne a lehető legokosabban az orvosi szakképzés megújítására fölhasználni uniós forrásból 20 milliárd forintot.