Wapplert (most) azért ítélték el, mert a bíróság szerint bizonyított, hogy egy előre kitervelt gyilkosság bűnsegédje volt, aki közreműködött a holttest eltüntetésében. Korábban Wapplert először tizenkét évre ítélték, majd miután a másodfokú bíróság új eljárást rendelt el, a megismételt első fokú eljárásban felmentették. Azonban azt a döntést is hatályon kívül helyezte a táblabíróság. A harmadik első fokú eljárásban hét év és három hónap fegyházra ítélték. Ezt az ítéletet hagyta most helyben a Fővárosi Ítélőtábla.
Emlékeztetőül: miután Szlávy Bulcsúnak 1997 nyarán nyoma veszett, Balaton-parti érdekeltségeit egyik napról a másikra Boros Tamás vette át. Borost egy évvel később a budapesti Aranykéz utcában egy távirányítású pokolgéppel három vétlen járókelővel együtt meggyilkolták. Bár 1997 nyarán többen azt állították, hogy Szlávy egy nemi erőszak miatt ellene induló eljárás elől külföldre menekült, miután Boros rátette a kezét az érdekeltségeire, mindenki pontosan tudta, hogy a „Balaton királya" többé nem tér vissza a birodalmába. Sokan találgatták, hol rejthették el Szlávy földi maradványait, a legelterjedtebb nézet az volt, hogy egy betontömbhöz erősítve nyugszik a Balaton fenekén, hogy ha a rendőrség fentről radarral kutatna utána, ne rajzolódjon ki a csontváza.
Hét évvel Szlávy eltűnése után az akkor még Kovács Lajos ezredes vezette döglött ügyek osztálya egy budai garázsban épp akkor csapott le Wappler Lászlóra, amikor a feltöltött és 40 centi vastag betonnal lezárt egykori szerelőaknából kiemelték Szlávy hulláját. A rajtaütést több hónapos titkos nyomozás, és ahogy a nyomozók fogalmaztak: „a feltételezett elkövető idegesítése" előzte meg. Több csatornán keresztül „figyelmeztették" Wapplert, hogy gyanújuk szerint az ő (ténylegesen a barátnője nevén lévő) garázsában van elrejtve Szlávy hullája. Kovács Lajos anno azt mondta, „az üzengetéssel azt akarták elérni, hogy Wappler maga ássa ki a holttestet, és ezzel szolgáltasson bizonyítékot arra, hogy mindvégig tudta, a Balaton királya halott, és azt is, hol van a holtteste".
Számításaik beváltak. Wappler némi segítséggel feltörte az egykori aknát lezáró betont, és térdig állt a gödörben Szlávy holtteste felett, amikor rányitották az ajtót a rendőrök.
|
Ebben a garázsban nyitottak rá a rendőrök a Szlávy holttestét éppen kihantoló Wappler Lászlóra
Takáts Péter / MTI |
Wappler azt kezdettől tagadta, hogy ő ölte vagy ölette volna meg Szlávyt. Elismerte, hogy barátnője megerőszakolása miatt haragosok voltak, de mint mondta, azért jogi úton kívánt elégtételt venni. Feljelentették Szlávyt a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon. A rendőrök nem hittek neki. Úgy látták, a feljelentést már Szlávy halála után tették meg, utólag igazolandó, hogy a vita hevében bármit is mondtak, csakis a törvényes úton kívántak elégtételt venni rajta.
Wappler azzal védekezett, hogy a gyilkossághoz semmi köze. Egy éjszaka telefonon felhívták, hogy „Szlávy hulláját letettük a garázsod elé". A telefonáló szerinte egyértelműen a barátnőjének előző napokban vásárolt garázsra utalt. Azonnal odament. Szlávy holtteste ott feküdt a garázsajtó előtt.
Még az előzetesben ült, amikor Wappler interjút adott lapunknak és az MTI-nek. Akkor azt mondta, mivel széles körben ismert volt, hogy megfenyegette Szlávyt, miután az megerőszakolta a barátnőjét, ezért félt attól, hogy a rendőrök őt tartják majd gyilkosnak. „Ki hitte volna el, hogy nem én voltam, hanem az akkori alvilág első számú rendőrségi besúgója, Boros Tamás?" – mondta később.
Az ügyészség végül a rendőrségi nyomozás eredményeit elfogadva vádat emelt Wappler ellen. A vádhatóság gondjai azonban egyre csak szaporodtak. A harmadik első fokú tárgyalásig sem sikerült ugyanis olyan tanúkat találni, akik N. Gábor és B. László érintettségét alátámasztották volna. Wappler védekezését – miszerint a gyilkosság Boros érdekeit szolgálta, ő rendelte meg, és csak rá akarta kenni az egészet – a rendőrség olyannyira elvetette, hogy Boros esetleges érintettségét még csak nem is vizsgálták. Igaz, Boros 1998-ban meghalt, így nem lett volna túl nagy dicsőség, ha sikerül rábizonyítani, hogy ő rendelte meg Szlávy kivégzését.
A rendőrség Szlávy holttestének előkerülése után folyamatosan kitartott amellett, hogy a gyilkosság megrendelője Wappler, s Boros csak kihasználta a „Balaton királyának" eltűnése miatt keletkezett hatalmi vákuumot. Wappler verziójának nem adtak hitelt. Olyannyira nem, hogy a bíróságon a nyomozást irányító Kovács Lajos és a Veszprém megyei rendőrfőkapitány is azt állították: nem volt érdemi információjuk Borosról.
Ez azonban nem lehet igaz. Boros már Szlávy eltűnése előtt is együttműködött a rendőrséggel, és széles körben ismert volt az is, hogy Szlávy eltűnése után átvette annak érdekeltségeit. Csak a rendőrség nem tudott volna ezekről a tényekről? Esetleg sem 1997-ben, sem 2004-ben nem akarta a rendőrség, hogy nyilvánvalóvá váljék: legfőbb besúgójuk a velük való együttműködés alatt is sorra követett el súlyos bűncselekményeket?
Azt a bíróság sem hitte el, hogy Wappler ne tudott volna előre Szlávy megöléséről, ezért is ítélték el, de a jogerős verdiktből az is kiderül, hogy a vádirattal ellentétben (amely szerint a barátnőjének megerőszakolása volt a gyilkosság indítéka) a bíróság úgy ítélte meg: számos adat egyértelműen arra utal, hogy Szlávy halálának Boros Balaton környéki terjeszkedése lehetett inkább az oka.
