Szita Károlyt is meghallgatják a szegregációs perben

További tanúk, köztük Szita Károly (Fidesz), Kaposvár polgármestere és a helyi roma kisebbségi önkormányzat két tagjának meghallgatását tartotta szükségesnek szükségesnek a Pécsi Ítélőtábla a kaposvári Pécsi utcai Általános Iskola ellen indult szegregációs perben. A tárgyalás május 20-án lesz.

Bizonyítást rendelt a Pécsi Ítélőtábla a kaposvári Pécsi utcai Általános Iskola ellen indult szegregációs perben, melynek másodfokú tárgyalása csütörtökön kezdődött a baranyai megyeszékhelyen. Lábady Tamás bíró úgy ítélte meg, hogy a döntéshez további tanúk, köztük Szita Károly (Fidesz), Kaposvár polgármestere és a helyi roma kisebbségi önkormányzat két tagjának meghallgatása szükséges. A táblabíróság a tárgyalást május 20-ra elnapolta.


Az első fokon eljáró Somogy Megyei Bíróság megállapította a szegregációt tavaly novemberben hozott elsőfokú határozatában.
A polgári pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indította a kaposvári önkormányzat ellen azt kifogásolva, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt, mondja ki, hogy a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, és kötelezze az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére.


A bíróság határozatában megállapította, hogy a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulókat az oktatási intézményben jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik őket. Utóbbit akkor, amikor olyan oktatás biztosítanak számukra, hogy az önkormányzati fenntartásban működő, normál tantervű iskolákhoz képest magasabb az évfolyamismétlések száma, a tanulmányok abbahagyásának aránya és a hiányzás, ugyanakkor alacsonyabb az országos kompetenciamérés során elért eredmény és a továbbtanulók aránya.


A bíróság kötelezte az alperest, hogy a jogsértést szüntesse meg, továbbá arra, hogy a felperesnek fizessen meg 250 ezer forint perköltséget. A felperesnek az iskola bezárására vonatkozó keresetét ugyanakkor hatáskör hiányában elutasította.

Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke az elsőfokú határozat kihirdetése után újságíróknak elmondta: egy lépéssel közelebb kerültek az alapítvány céljához, ahhoz, hogy megszüntessék az iskolai szegregációt, zárják be azokat az intézményeket, amelyekben roma gyerekeket elkülönítve oktatnak.
Szijártó Attila, az önkormányzat jogi képviselője a döntést értékelve az MTI-nek úgy fogalmazott: a bíróság megállapította a szegregációt, de elutasította a felperes keresetének azt a szerintük leglényegesebb részét, hogy a cigány származású gyerekeket osszák el más iskolák között. "Tehát erre vonatkozóan a bíróság nem adott helyt a felperes keresetének" - tette hozzá a jogi képviselő.


Stickel Péter, az önkormányzat kulturális igazgatója szerint nem szegregált az iskola, törvényes keretek között működik, az oktatási minősége és színvonala megfelel az előírtaknak. A pedagógusok, a szülők és a gyerekek is elégedettek az intézmény működésével - hangsúlyozta Stickel Péter, hozzátéve: nem az a megoldás, hogy megszüntetik az iskolát, hanem az, hogy további segítséget adjanak a felperes által kifogásolt mutatók javulásához.

A perben érintett iskolában 180 diák tanul. A felperes által ismertetett adatok szerint egy fővárosi, VIII. kerületi iskola után ebben a kaposvári iskolában a legmagasabb, 93 százaléknál nagyobb a cigány tanulók aránya.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.