Drogellenes harcra köteleznék a diszkókat
Elkészült az új Nemzeti Drogstratégia tervezete, a drogstrategia.hu oldalon bárki véleményezheti az anyagot. Mától egyeztetés kezdődik a szövegről szakmai, társadalmi, egyházi és civil szervezetekkel is. A tervezetet Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet vezetőjének irányításával egy tíz tagú szakmai munkacsoport készítette, melyhez később csatlakozott Buda Béla pszichiáter.
Új stratégiára azért volt szükség, mert a kormány szerint az előző, 2009-ben elfogadott drogstratégia vállalhatatlan volt. Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúsági főosztályának vezetője lapunknak év elején úgy nyilatkozott, hogy az eddigi drogpolitika megbukott, Magyarország tranzitországból célország lett, az első szerhasználat időpontja egyre lejjebb csúszik, most már 14-15 éves korra, a hepatitis B- és C fertőzések száma rohamosan nő, a dílerek egy része magát fogyasztónak feltüntetve csúszik ki a törvény kezei közül.
A Nemzeti Drogstratégia 2012-2020 nevet viselő tervezet alkotói több helyen is ostorozzák a fogyasztói kultúrát és életszemléletet, amely szerintük szinte ösztönzi a függőségi magatartásmódok megjelenését. Többször hangsúlyozzák, hogy a magyar társadalom kiszolgáltatott és bizonytalan helyzetű, romló egészségi állapotú, alig rendelkezik pozitív jövőképpel.
A tervezet emlékeztet arra, hogy 2006 és 2010 között a marihuána és az amfetamin használat újra nőtt, párhuzamosan a nagyivás, lerészegedés gyakoriságával. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország az alacsony érintettségű országok közé tartozik. Hangsúlyozzák, hogy a felnőttek rendkívül elutasítóak a kábítószer használattal, de a népesség nagyobb része betegnek és nem bűnözőnek tartja a kábítószerfüggőket.
Alkoholfüggők családjában a drog is nagyobb veszély
A szöveg szerint a felnőttek lényegében nem tudnak különbséget tenni az egyes szerek, a kipróbálás és a rendszeres használat veszélyessége között. Az alkoholfogyasztással és a dohányzással szemben viszont jóval elfogadóbbak. Ezzel szemben a 16 évesek egyértelműen megkülönböztetik a kipróbálást, az alkalmi és a rendszeres fogyasztást. A tervezet szerint a kezelésbe kerülők többsége az úgynevezett elterelés (büntetés helyett kezelés) választása miatt kerül a rendszerbe, tavaly 71 százalékuk marihuána használat miatt.
A készítők szerint a stratégiának elsősorban a fiatalokra kell irányulnia, mert a kábítószer fogyasztás hirtelen megnövekedése a 9-11. évfolyamokban figyelhető meg. Kiemelik, hogy az első szerhasználat egyre fiatalabb korra tolódik.
A szakemberek szerint a magyar családok jelentős része ismeri a függőség problémáját, mert rendkívül magas az alkoholfüggők száma. Azok a gyerekek, akiknek a családjában ilyen ember él, droghasználat szempontjából is fokozottan veszélyeztetettek. Úgy látják, hogy az iskola sem tud hatékony védelmet nyújtani, sőt az iskolai kudarcok, deviáns minták újabb kockázati tényezőt jelentenek. Az internet szerepére is kitérnek, mint az illegális szerek népszerűsítésének és kereskedelmének egyik terepére.
A megoldást a stratégia tervezete elsősorban a megelőzésben látja. A szöveg szerint azonban a megelőzés új irányára van szükség, meg kell jelennie a „társadalmi értékeket kifejező, egészséges magatartásmintáknak”. Emellett nemzeti stratégia kell a lelki egészség fejlesztéséről, az alkohol és más viselkedési függőségek megelőzéséről, ki kell építeni egy olyan, önkormányzatoknak felelős hálózatot, amely a helyi közösségekben összehangolja az egészségfejlesztést, drogmegelőzést.
Az elterelés marad, de feltételei szigorodnak
Programokkal erősítenék meg a drogokat nem fogyasztó fiatalokat, szélesítenék a tanácsadást, kiépítenék a gyerek- és fiatalkorúak addiktológiai ellátását szolgáló intézményrendszert. A tervezet szerint az egészségfejlesztés helyi koordináló szervezete a jelenlegi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok helyébe lépő Közösségi Erőforrások Fóruma kell, hogy legyen. Hozzáfűzik, hogy a drogmegelőzést elsősorban a helyi közösségekben kell megvalósítani, ahogy a problémás droghasználóknak is a helyi közösségeknek kell biztosítania a szakszerű beavatkozás és kezelés lehetőségét. Emellett az iskolákban újjá kell szervezni az iskolai drogügyi koordinátori hálózatot.
Ami a jogszabályok változását illeti, a tervezet szerint meg kell alkotni azokat a szabályokat, amelyek rögzítik a kereskedelmi létesítmények, például a plázák és szórakozóhelyek üzemeltetőinek felelősségét a vendégei egészségének megóvásával, a drogfogyasztás megakadályozásával kapcsolatban. Szorgalmazzák a függőséget okozó szerek reklámozását és népszerűsítését tiltó jogszabályok megalkotását is, és az internetes tartalmak „ez irányú fokozott ellenőrzését”. Visszaszorítanák az olyan termékek árusítását is, mint például a kender képével ellátott üdítő, csokoládé, póló vagy újság. Javaslatot tesznek egy Kábítószer Információs Központ létrehozására is, ahol az érdeklődők szakemberektől kapnának felvilágosítást a megelőzésről és a kezelésről.
A kábítószerfüggők kezeléséről szólva a tervezet szorgalmazza az egészségügyi és szociális ellátások összehangolását, a területi egyenlőtlenségek csökkentését, a szakemberek számára életpálya modell kialakítását, a biztonságosabb pénzügyi feltételek megteremtését.
A stratégia tervezet külön fejezetet szán a kínálat csökkentésére. Hangsúlyozza, hogy a büntetőjogi felelősség alól sem a függőség, sem más indok nem mentesíthet. Az előállítók, termelők, forgalmazók által elkövetett bűncselekményekről szólva kiemeli, hogy a „szigorú szabadságelvonó büntető szankciók” mellett a kábítószerrel szerzett vagyont is el kell kobozni, aztán ebből fejleszteni a „felderítő munkát”.
Ami az elterelést illeti, ez a stratégia szerint csak akkor érheti el a célját, ha eredményei nyomon követhetőek és nem adnak lehetőséget újabb visszaélésekre. Bizonyos törvényi garanciák beiktatásával (például együttműködés a hatóságokkal, bűnügyi költségek megtérítése, időszakonként meghatározott alkalommal való részvétel lehetősége) továbbra is megadnák ezt a lehetőséget a fogyasztóknak.
