Ezeket a mondatokat budapesti diákok írták Varga Anna Gizella „fekete mappájába”. Hamar híre ment ugyanis, hogy a Képzőművészeti Egyetem diákja a szexuális zaklatás témakörében készíti diplomamunkáját. Sok hallgató érezte úgy, hogy velük vagy a környezetükben megtörtént esetekkel akarják segíteni a hat plakátból és egy információs kiadványból álló projektet.
– Nem ezzel a témával indítottam a diplomaévemet, de miután februárban Csanádi Judit lett a rektor, úgy határoztam, váltok és nekimegyek ennek a tabut döntögető kényes szituációnak – mondta a Népszabadságnak. – Miközben egyre többen tudták, min dolgozom, egyre többen támasztották alá a probléma létezését és az arról való beszélgetés jogosságát saját, személyes történeteikkel. Ezeket összegyűjtöttem és azzal a merész céllal tettem olvashatóvá a sztorikat, hogy leleplezzem az intézményekben zajló szexuális jellegű látens visszaéléseket – mondta.
Nincs arra vonatkozó statisztika, hány diák lett szexuális zaklatás áldozata a magyar felsőoktatási intézményekben vagy egyetemi és főiskolai rendezvényeken. És abban sincs társadalmi egyetértés, hol az a határ, ami után nem maradhat következmények nélkül a szexuális közeledés.
Néhány évvel ezelőtt, az egyetem utolsó évében e cikk szerzőjét is a lakására hívta az egyik oktató, hogy aláírja a tanári portfólióba készült óratervet. Bízva abban, semmi sem történhet, kísérő nélkül érkeztem, bár gyanús volt a helyszínválasztás, lakása öt percre volt a budapesti belvárosi egyetem épületétől. Kávéval invitált, leült mellém, majd a combomra tette a kezét, simogatni kezdett és a szexuális szokásaim felől érdeklődött. Ekkor csörrent meg a telefonom, udvariasan elhárítottam a közeledését, jeleztem, hogy várnak rám, és eljöttem. Eszembe sem jutott, hogy hivatalosan is panaszt tegyek. Még ha mertem is volna ebből ügyet csinálni a záróvizsga előtt – amelyen az oktató is jelen volt –, akkor sem tudtam volna, kihez fordulhatok és mi ennek a menete.
Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársa szerint az áldozatok gyakran azért nem tesznek feljelentést, mert félnek a meghurcoltatástól, hogy esetleg nem hisznek nekik, a mai magyar társadalomban szerinte jellemző az áldozathibáztatás. – Az egyetlen elrettentő út, ha van olyan protokoll, amely előírja, milyen következménye van annak, amit a zaklatók tesznek vagy szeretnének tenni. Csakhogy a szexuális zaklatásnak gyakran sem jogi, sem társadalmi konzekvenciája nincs, nem keletkezik vákuum az elkövetők körül, inkább erényeit, érdemeit sorolva próbálják őt felmenteni – mondta lapunknak.
Spronz Júlia, a Patent Egyesület ügyvédje szerint is csak az eljárásrendet részletesen meghatározó, nyilvános protokollal lehetne eredményt elérni, így nyomozásba kezdtünk. A magyarországi egyetemek vajon milyen elővigyázatossági lépéseket tettek meg, hogy falaikon belül pontosan kijelöljék a határokat? És milyen mechanizmus hívatott a panaszok bejelentésére és kivizsgálására? Nos, mindenki által hozzáférhető szabálykönyvvel az országban egyedül a Közép-európai Egyetem rendelkezik.
A CEU honlapján bárki elérheti azt a dokumentumot (Policy on Harassment cím alatt fut), amelyben részletesen leírják, mi minősül zaklatásnak, szexuális zaklatásnak az intézményen belül. A szöveg tiltja a szexuális orientációval történő viccelést, ugratást, füttyögést, tapizást, más, ismétlődő, nem kívánatos flörtölést, valamint szexuális szolgáltatás kikényszerítését szakmai előmenetel, jó érdemjegy vagy előnyös pozíció ígéretével. A dokumentum rögzíti azt is, mi a teendő, ha valaki tanára áldozatául esik. Tételesen fel van sorolva, kihez fordulhatnak tanácsért az áldozatok (a Humánerőforrás Osztályhoz, a HÖK alelnökéhez vagy a kollégiumi vezetőséghez is).
 |
| Illusztráció Varga Anna dplomamunkájából |
A többi intézményben némi támpontot csupán az intézmények etikai kódexei adnak, azonban ezeket sem mindig egyszerű megtalálni, a honlapokon többnyire jó mélyen eltemették a kérdéses fejezetet. Többségükben még csak nem is szerepel a „szexuális zaklatás” vagy a „zaklatás” kifejezés. Alig néhány akad csupán – köztük a SOTE , a Budapesti Gazdasági Egyetem vagy a Budapesti Metropolitan Egyetem etikai kódexe –, amely egyáltalán definiálja a szexuális zaklatás vagy a közösségellenes magatartás fogalmát. Utóbbi azért bír jelentőséggel, mert az a hivatali és azon kívüli kapcsolatokban, az oktatással kapcsolatos és a tanulmányokon kívüli élethelyzetekben – például kollégiumi együttlakás, szórakozás, sportolás – is meghatározza, hogy az egyetem polgárainak tartózkodni kell mások zaklatásától, megfélemlítésétől. A leírás tehát vonatkozik a gólyatáborokra is, amit az utóbbi évek hírei után nem lehet eléggé hangsúlyozni. A legtöbb felsőoktatási intézmény etikai szabálykönyve semmilyen megkötést nem tartalmaz a tanulmányaik előtt álló hallgatók táboroztatása kapcsán.
Spronz szerint a bevett gyakorlat az, hogy eltussolják az ügyeket.
Mint mondta, az egyik vidéki főiskolán például a szexuális zaklatással vádolt és azt elkövető oktatót nem küldték el azonnal, viszont nem hosszabbították meg a határozott idejű szerződését, miután kiderült, hogy több diákját is zaklatta. Tapasztalat szerint leginkább ez a bevett gyakorlat a magyar felsőoktatási intézményekben, vagyis formálisan nem az általa elkövetett etikai vétségért küldik el oktatót.
A szexuális zaklatás témakörét többnyire az egyetemek is elintézik annyival, hogy kikötik, „az oktatók nem élnek vissza az oktató-hallgató közötti függőségi viszonnyal”, és „az oktatók kizárólag a tanulmányi, illetve egyetemi ügyekkel kapcsolatban adnak iránymutatást a hallgatóknak”, valamint előírják, hogy a szóbeli vizsgákat az oktatók úgy szervezzék meg, hogy elkerüljék a négyszemközti helyzetet. Ez a hivatalos utasítás él a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen Bölcsészettudományi Karán, a Nyíregyházi Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is. A Színház- és Filmművészeti Egyetem megkeresésünkre megerősítette, hogy csupán az etikai kódex 4.1. pontja foglalkozik a szexuális zaklatással, méghozzá a következőképpen: "a hallgatók semmilyen módon nem sérthetik az oktatók és nem oktató munkavállalók, valamint a hallgatótársaik emberi méltóságát és személyiségi jogait".
 |
| Illusztráció Varga Anna dplomamunkájából |
Varga Anna szerint a diákok, és főleg a lányok kiszolgáltatottsága a hierarchia adta helyzetből fakad, ám az alá-fölérendeltségi viszonyok mellett, a felvilágosítás, a jogtudatosságra nevelés hiányából is ered a hallgatók védtelensége. Épp ezért felkereste a Patent Egyesületet, és Spronz Júlia ügyvéddel, az egyesület munkatársával együtt a Képzőművészeti Egyetem rektorához fordultak. Csanádi Judit nyitott volt az együttműködésre, így idén ősszel a hallgatókat és az oktatókat egyaránt megcélzó program összeállítását tervezik, hogy ennek segítségével tudatosítsák, pontosan mi számít zaklatásnak.
Ezzel párhuzamosan az ország legnagyobb hagyományra visszatekintő egyeteme, az ELTE is elérkezettnek látta az időt, hogy változtasson: a 2015/2016-os tanévben az intézmény valamennyi kara hallgatóira kiterjedő, reprezentatív kutatást folytatott, alapvetően két kérdésre fókuszálva: (a) milyen a hallgatók előítéletességgel, erőszakkal kapcsolatos attitűdje, (b) milyenek a hallgatók előítéletességgel, erőszakkal kapcsolatos tapasztalatai. A Rektori Kabinet Kommunikációs Irodája lapunkkal azt közölte, várhatóan szeptemberre lesz kész az eredmények kiértékelése, azokat a tervezet intézkedésekkel együtt egy részletes sajtótájékoztatón mutatják majd be.
Az elmúlt évek gólyatábori botrányai után már tavaly kiadtak egy a gólyatáborok és orientációs napok szervezéséről szóló rektori-kancellári közös utasítást, amely rendezi a programok tartalmához és szervezéséhez kapcsolódó kereteket és felelősségi kérdéseket. Ebben többek közt szerepel az is, hogy a gólyatáborokban napközben nem lehet tömény alkoholt fogyasztani, a Hallgatói Önkormányzat által előterjesztett programterv, valamint a közreműködők tekintetében a dékán előzetes egyetértési jogot gyakorol, ami a program megvalósításának feltétele.
A gólyatáborokban nem lehetnek olyan feladatok, amelyek keretében a résztvevők alkoholt fogyasztanak, és olyanok sem, amelyek a szexualitásra vonatkozó utalást tartalmaznak. A gólyatáborok szervezői idén is érzékenyítő tréningen vesznek részt, a rendezvényen pedig biztosított a pszichológiai tanácsadás – írták megkeresésünkre.
Jó példaként lehet említeni az egri Eszterházy Károly Egyetemet (EKE), amelyen Kortárssegítő Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda (KoMeTi) működik, önkéntesei szociálpedagógia szakos hallgatók, vezetője képzett szakember, mentálhigiénés tanácsadó, szociálpedagógus. A diákok hozzájuk fordulhatnak panaszaikkal, és ha szükséges, akkor segítenek felvenni a kapcsolatot a megfelelő szervekkel. A KoMeTi a gólyatáborokban is bemutatkozik.
Az intézményben egyébként idén tavasszal a NANE Egyesület színházi előadással, majd beszélgetéssel egybekötött performanszt tartott. A Kérsz teát?! című produkció témája a szexuális erőszak, annak elkerülése, megelőzése, felismerése. A tavalyi bemutatót követően idén az év első felében öt - köztük az Eszterházy Károly Egyetem - felsőoktatási intézmény hívta meg a darabot, és szeptembertől újabb előadások várhatóak.
