A reklámpiac összes szereplőjét, a hirdetőket, a reklámügynökségeket és a médiumokat hozza nehéz helyzetbe az a kedden elfogadott törvény, amely 15 százalékban fixálja az ügynökségek jutalékát, és betiltja a bónuszok alkalmazását. Ez a jogszabály egyedül az állami hirdetéseket elosztó Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak előnyös.
A reklámadóval, valamint a reklámügynökségek tevékenységének szűkítését jelentő mostani törvénymódosítással a kormány hatalmas piacot rendez át. Tavaly 189 milliárd forintra emelkedett a hazai reklámköltés, ami 7,7 százalékkal haladta meg a 2013-as adatot. A televíziós hirdetési bevételek 50 milliárd forint körül alakultak, az interneten 47,3, a sajtóban 34,6 milliárd forint értékű reklámot helyeztek el.
 |
| Mostantól minden cég saját maga keresheti a neki való reklámfelületet Földi Imre / Népszabadság |
A hirdetési piac eddig úgy működött: a cégek (kereskedelmi láncok, autógyártók) reklámügynökségeket bíztak meg azzal, hogy hirdetéseiket elhelyezzék a médiumokban (tévében, rádióban, újságokban és a közterületi plakáthelyeken). Azért bízzák ezt ügynökségekre, mert a hirdetések intézésére nem akartak külön apparátust fenntartani, másrészt a speciális szakértelemmel rendelkező cégeken keresztül tudták elérni a leghatékonyabban a megcélzott közönséget. Minden médiumnak alapvető érdeke volt, hogy az ügynökségek náluk helyezzék el a lehető legtöbb hirdetést, ezért jelentős összegeket fizettek vissza az ügynökségeknek. Ezt nevezik bónusznak, amelynek nagyságrendje 5 és 20 százalék között mozgott, mértéke a megrendelés nagyságrendjétől függött.
