Máshol kultusza van, itthon szétszedik az örökségét

Heller Ágnes

Az archívum az elmúlt két és fél évtizedben a filozófiai intézet és az MTA Könyvtára között ingázott. A koholt 2011-es filozófusbotrány az archívumot is érintette. Több filozófust megvádoltak az akkor harcosan kormánypárti Magyar Nemzetben, hogy 400-500 millió forint pályázati pénzt feleslegesen költöttek el. Ebben a Lukács Archívumot érintő tételek is voltak. A támadás célpontjai között Lukács tanítványai is ott voltak: Heller Ágnes és Vajda Mihály, illetve Radnóti Sándor a „Lukács-óvodából". A vádak hamisak voltak, az ügyészség ejtette az ügyet.

Most még ketten dolgoznak az archívumban. Az egykori Lukács-lakásban legalább húsz éve nem sok minden történt. Festés biztos nem. Ám az archívum a külföldi Lukács-kutatók számára fontos. „Lukácsnak reneszánsza van" – mondja Agárdi Péter, a pécsi egyetem professzor emeritusa, aki korábban maga is dolgozott a Belgrád rakparti archívumban. Ő a Lukács György Alapítvány kuratóriumának elnöke, így hivatalból is foglalkozik a filozófus szellemiségének őrzésével.

Agárdi megemlíti, hogy Brazíliában és más dél-amerikai országokban szinte kultusza van Lukácsnak. Nemrég törökül is kiadtak tőle egy kötetet, ahogy Japánban és Kínában is megjelenik.

Megkérdeztük Monok Istvánt, az MTA Könyvtárának főigazgatóját az archívum jövőjéről. Azt válaszolta: „Ebben a kérdésben az ­MTA-n belül is hezitálnak a vezetők. Sok érv van amellett, hogy a Lukács Archívum nevű gyűjtemény (könyvek, kéziratok és bútorok) elköltözzön a filozófiai intézetbe, és vannak érvek az emlékhely mostani helyén való rendbetétele mellett is." Hozzátette, a kérdéseket továbbította az Akadémia elnökének, mivel a gyűjtemény felelőseként maga is hasonló kérdéseket tett fel ősszel. Azóta várja a döntéseket. „Arról, hogy a gyűjtemény megszűnjön, beolvadjon a raktárakba, nem volt szó soha. (...) Kérem, az érzelmektől nem mentes feltevéseknek ne adjon hitelt, akkor sem, ha becsületes, szakmai alapon álló félelmek mentén vetődnek fel. A félelmek, az én ismereteim szerint, alaptalanok” – írta Monok István.

Ám ez feltehetően nincs így. Információnk szerint döntés született arról, hogy az archívum könyvtára a majdan felépülő humán tudásközpontba költözik, a kéziratok pedig az MTA kézirattárába. A hagyaték többi részének sorsa nem ismert.

„Divatos politikai ellenszenvek” is hozzájárulhattak a megszüntetéshez

Vajda Mihály

Heller Ágnes és Vajda Mihály akadémikusok ezt írták lapunk megkeresésére: „A megszüntetésére irányuló törekvésekhez nyilvánvalóan hozzájárultak divatos politikai ellenszenvek. Hogy ugyanis Lukács kommunista volt, azt sokan tudják, hogy jelentős filozófus is, azt meg kevesen. Minek neki archívum? Azt viszont tudomásul kell venni, hogy az archívum a maga igazán archívumi feladatait azért nem láthatta el, mert erre sem a könyvtár, sem a filozófiai intézet a szükséges apparátust és  kereteket nem bocsátotta a rendelkezésére.”