galéria megtekintése

Szétkiabálták az antifák „a becsület napját” a Várban

26 komment


Czene Gábor

Megint visszaköltözött a budai Várba a szélsőjobboldal ünnepe, a „becsület napja”. A nagy rendőri készültség mellett, kordonokkal elzárt területen tartott rendezvény szomszédságában antifasiszta ellentüntetők is megjelentek.

Nem teljesen világos, hogy az úgynevezett becsület napját milyen alapon engedélyezik az egyik évben, és milyen alapon tiltják be a másikban, de talán nem is kell bonyolult jogi magyarázatokkal bíbelődni: lehet, hogy csak pénzfeldobás dönt.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Két évvel ezelőtt a budai Várban masírozhatott a szélsőjobboldal legszéle, tavaly viszont a tiltás volt soron, akkor magánterületen koszorúztak a náci-nyilas szervezetek. Idén újra eljött az engedélyezés ideje, a rendőrség tudomásul vette, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom és a Hungária Skins a budavári Kapisztrán téren tart demonstrációt. Az Antifasiszta Akció Budapest ellentüntetést hirdetett.

 

A náci diktátor, Adolf Hitler adta parancsba, hogy az utolsó emberig harcolni kell Budapesten a szovjetek ellen. Veesenmayer német nagykövet és különleges megbízott szavaiból pontos képet alkothatunk arról, hogy a náci Németországnak mennyire volt fontos a magyar főváros: „Nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk".

A Várba szorult magyar és német csapatok február 11-én megpróbáltak kitörni az ostromgyűrűből: a szélsőjobb ezt nevezi a kitörés vagy a becsület napjának. A hungaristák először 1997-ben vonultak a budai Várban. A rendőrség kemény fellépése miatt a budapesti rendezvények a Fidesz első kormányzása idején szüneteltek. Az elmúlt csaknem húsz év során tartottak már megemlékezéseket a Hősök terén, a Kossuth téren, a Vérmezőn, a Normafánál vagy például a város határától nem messze, egy cserkésztáborban is.

Az értelmetlen és kilátástalan ostromharcokban Budapest hatalmas veszteséget szenvedett el. A város romokban hevert. Bár a szélsőjobbos összejövetelek a magyar és német áldozatokról szólnak, ne feledkezzünk meg arról, hogy – Ungváry Krisztián történész adatai szerint – a Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a német és magyar védők, valamint a polgári lakosság áldozatainak száma együttesen.

A mostani rendezvény antifasiszta ellentüntetői a Széna téren gyülekeztek. Mintegy száz feketébe öltözött fiatal indult dobpergés – és sok rendőr – kíséretében fel a Várba. A Bécsi kapunál antifasiszták egy más csoportja köszöntötte őket. A hatalmas, ököllel szétvert horogkeresztet ábrázoló transzparensük zenei aláfestéseként munkásmozgalmi nóta szólt.

Többszörös fémkordon és rendőrsorfal gondoskodott arról, hogy az ellentüntetők ne találkozhassanak a szélsőjobbosokkal. Az újnyilasok is készültek: amikor az antifák a tér másik végében elfoglalták a számukra kijelölt helyet, a hangszóróból bömbölni kezdett egy dal, amelynek a lényegét így tudnánk összefoglalni: az antifasiszták „gyáva kutyák" és „pusztuljanak". A becsület napi rendezvényre amúgy a paxhungaricás vezető, Domokos Endre János személyes engedélyével nyertünk bebocsátást, akadtak újságírók, akik kívül rekedtek.

Az általunk vártnál kevesebben, néhány százan jöttek össze. A legtöbben itt is fekete ruhában voltak, csak éppen nyilaskeresztet, árpádsávos szimbólumot vagy valamilyen hasonló jelképet viseltek.

Magyar és német indulók váltogatták egymást. A számok szünetében a túloldalról jól hallható volt a kórus: „Nácik, haza!" A tiltakozók a beszédek alatt sem maradtak csendben, módszeresen szétkiabálták a rendezvényt. A becsület napjának résztvevői igyekeztek ügyet sem vetni rájuk, de az egyik felszólalónál elszakadt a cérna, és beszólt az „óbégató söpredéknek".

„Isten óvja hazánkat, Isten óvja Európát! Kitartás!" – így búcsúzott az egyik szónok. Többen „Európa védelmezőiként" méltatták a Vörös Hadsereg ellen harcoló katonákat, közöttük a Szlovák Testvériség (Slovenská Pospolitost) képviselője is. Ugyanő elutasította az individualizmust, a materializmust és – meglepő fordulattal – a gyűlöletet, amely szerinte távol esik a hazafias gondolkodástól. Ennél a gondolatkörnél maradva hangsúlyozta, hogy a sovinizmus a nacionalizmus ellensége.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A rendezvény koszorúzással ért véget. A Kapisztrán téren közben a létszám a többszörösére nőtt: innen indult a „Kitörés" emléktúra.

A mostani „központi" rendezvény felvezetéseként más szélsőjobboldali szerveződések a minap Veszprémben, előzőleg pedig Székesfehérváron demonstráltak. Székesfehérváron az egyik szónok a Waffen SS-t és Szálasi Ferencet éltette. Az esemény után a rendőrség eljárást indított ismeretlen tettes ellen a náci bűnök tagadása és tiltott önkényuralmi jelkép viselése miatt.

Ha már szóba került: a háborús bűnösként 1946-ban kivégzett Szálasi a legvégsőkig kitartott Hitler mellett. Miután azonban megtudta, hogy a Führer öngyilkos lett, naplójában ezt írta róla: „Még az emlékét is el kell törölni. Gyávaság és aljasság! Ez nem hősi életszemlélet, hanem legfeljebb skorpió-életszemlélet, de még ezek is tiltakoznának az ellen, hogy Hitlert velük egy sorban emlegessék."

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.