Szervezett támadástól nem véd a kerítés

Az egyenruhások azért is kerítéspártiak, mert túlnyomó többségük meg van arról győződve, hogy a menekültek bűnözők. A gyerekek, a bottal járó idősek és az asszonyok talán nem, de a fiatal és középkorú férfiak – nézetük szerint – kivétel nélkül, mind. Volt, aki ezt arra építette, hogy a menekültek illegálisan lépik át a határokat, s aki akár egy törvénysértést elkövet, abban nem lehet megbízni.

Mások gyanúját az táplálja, hogy a migránsok papír nélkül érkeznek, márpedig ilyet tisztességes ember nem tesz. Attól is tartanak, hogy terrorcselekedetekre rávehető fundamentalisták vannak közöttük. Abban, hogy a felgyorsuló népvándorlás spontán lenne, a határvédők általában nem hisznek. Ám hogy mennyire szervezett és irányított ez a népmozgás, az akkor derül csak ki, ha elkészül a kerítés a horvát határon is – mondta az egyik terrorelhárító.

A szerb és a horvát zöldhatárt védő 250 kilométeres kerítés ugyanis egy szervezett támadás ellen – tömegoszlató eszközökkel – védhetetlen, tette hozzá a férfi. Majd így folytatta: – Ha a dróton kilométerenként száz-száz ember át akar jönni, akkor minden ponton szükséges ellenük egy századot mozgósítani. Vagyis 25 ezer határőrt. Ez folyamatos műszakban 80-100 ezer határvédőt követelne. Ennyi pedig akkor sincs, ha mozgósítják az összes bevethető tartalékost. Ha ez bekövetkezik, akkor csak egy módon lehet megvédeni az ország területét a migránsoktól: lőparanccsal.

Akkora csend szakadt ránk, mintha ezer ember hallgatott volna, holott csak öten beszélgettünk.

– Lehetséges ez? – törtem meg a hallgatást.

– Szerintem nem – felelte. Nem tudtam eldönteni, mennyi a szavában a meggyőződés, és mennyi a megfelelési kényszer.