A választási eljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP támogatta, az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.

A fideszes Gulyás Gergely az időközi választások szüneteltetését azzal magyarázta, hogy a parlamentnek külön kellene döntenie a választókerületek meghatározásáról, így ha a nyári szünet után üresedik meg egy mandátum, leghamarabb októberben vagy novemberben lehetne megválasztani az új képviselőt, akinek februárban véget is érne országgyűlési munkája.

Az új, most elfogadott eljárási szabályok szerint a Nemzeti Választási Iroda a voksolást megelőző időszakban honlapján naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.

Levélben csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazhatnak majd, az itt élő, de külföldön tartózkodó szavazópolgárok a külképviseleteken adhatják le voksukat. Gulyás Gergely ezt zárószavazás előtti javaslatában úgy indokolta: visszaélésekhez vezethetne, ha a magyarországi lakcímmel rendelkezők is szavazhatnának levélben, nem lehetne ugyanis megállapítani, hogy ezt igénylő belföldi magyar állampolgár tényleg a lakóhelyén kívül tartózkodik-e a szavazás időpontjában.

A Nemzeti Választási Bizottság tagjai nemcsak betekinthetnek a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók névjegyzékébe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, például a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival.

Ugyancsak a levélben leadott szavazatokkal összefüggő változtatás, hogy a választási bizottság tagjai és a megfigyelők a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát figyelemmel kísérhetik. Ekkor a sajtó is jelen lehet, de csak úgy, hogy személyes adatok nem sérülnek. A megfigyelők és a sajtó a levélben leadott szavazatok számlálásának teljes folyamatát is figyelemmel kísérhetik.

A kormánypártok lehetővé tették azt is, hogy az országos listát állító pártok öt megfigyelőt bízzanak meg azzal, hogy a Nemzeti Választási Irodában ellenőrizzék a szavazási iratokat és a voksok összeszámlálásának törvényességét.

Az előterjesztő fideszes Gulyás Gergely korábban azt mondta, hogy a Transparency International, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más jogvédő szervezetek felvetései alapján iktattak többletgaranciákat a törvénybe.

Zárószavazás előtt módosítottak a választójogból való kizárás szabályain is. Az eredeti javaslat szerint nemcsak a gondnokság alá helyezéskor vagy annak felülvizsgálatakor lehetett volna kizárni valakit a választójogból a belátási képesség hiánya, illetve korlátozottsága miatt, hanem attól függetlenül is. Ez a lehetőség megszűnik.

Lehetővé tették azt is, hogy a gondnokság alatt álló, a választójog gyakorlásából kizártak választójogának megállapítására irányuló bírósági eljárások soron kívül folyhassanak le.

A módosítással döntöttek az önkormányzati választások lebonyolításával összefüggő szabályokról is. Meghatározták az egyéni választókerületek kialakításának rendjét, előírva, hogy azok összefüggő területet alkossanak, a választásra jogosultak száma pedig megközelítően azonos legyen.

Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a főpolgármester-jelölt, valamint a megyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg nagyjából két hónappal a választás előtt.

Az egyéni és az egyéni listás jelölteket, a polgármesterjelöltet és a főpolgármester-jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 27. napon kell bejelenteni. A pártok kompenzációs listáit, illetve a megyei és a fővárosi listáit egy nappal később.