Három veszélyes fővárosi üzem – a Chinoin, a Richter Gedeon és az EGIS Gyógyszergyár Zrt. – környezetében mintegy ötven mérőpontot, valamint több mint háromszáz, a lakosság tájékoztatására, szükség esetén riasztására szolgáló szirénát telepítettek. A rendszer szeptember 1-jétől működik – jelentette be hétfői, Tarlós István főpolgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Bakondi György, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője.

A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi) alkalmas arra, hogy baleset esetén időben jelezze a veszélyes anyagok környezetbe kerülését, ugyanakkor azok terjedésével kapcsolatban adatokat szolgáltasson a katasztrófavédelem számára. A veszélyre hangjelzés figyelmeztet, emellett a szükséges teendőkről beszédhanggal tájékoztathatják a lakosságot.

A rendszer kiépítése a Seveso-egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes üzemek környezetében 2006 óta folyik, és eddig 320 mérőpontot, valamint 576 szirénát telepítettek – közölte Bakondi. A MoLaRi működik már többek között Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban, Algyőn, Százhalombattán és Veszprémben. A körülbelül 230-ból most már 19, mérgező vagy robbanásveszélyes anyagokkal dolgozó céget tartanak folyamatos felügyelet alatt.

Borsod, Csongrád, Fejér, Pest, Tolna és Veszprém megyében veszély esetén nagyjából negyedmillió embert riaszthatnak. Szeptembertől élesben működik majd a MoLaRi a főváros nyolc kerületében, valamint Komárom, Zala és Heves megye több településén, és ezzel további 250 ezer főt tájékoztathatnak az esetleges balesetekről.

Bakondi György elmondta, hogy 2006 óta tízmilliárd forintot fordítottak a rendszer kialakítására, s ebből a mostani fejlesztési ütem hárommilliárdba került. Azt egyébként, hogy milyen sorrendben építsék ki a hálózatot, előzetes tanulmány alapján döntötték el, figyelemmel többek között az egyes üzemek területén található veszélyes anyagok mennyiségére, fajtájára, a környezetükben lévő lakott területek népsűrűségére. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a katasztrófavédelem reményei szerint közösségi forrásból mintegy tucatnyi újabb veszélyes üzem környezetében épülhet majd ki a MoLaRi.

Amennyiben valahol meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag kerül a levegőbe, ennek koncentrációját, illetve a meteorológiai adatokat – a szélsebességet, a szélirányt és a hőmérsékletet – a telepített mérőszondák folyamatosan meghatározzák, így a gázfelhő terjedésének iránya is kiszámítható. Az adatok azonnal megjelennek a katasztrófavédelem ügyeletén, ahol az adatok folyamatosan értékelik.

Ha a helyzet indokolja, a szirénarendszeren keresztül riasztják az érintett lakosságot, és tájékoztatják őket a követendő magatartási szabályokról. Bizonyos esetekben elegendő lehet az elzárkózás – tehát az épületben kell maradni, s az ajtókat, ablakokat be kell csukni –, súlyosabb balesetnél viszont a hatóság felszólítására el kell hagyni az épületet és meghatározott helyre kell távozni.

Mindezek kapcsán Tarlós István azt hangsúlyozta: a fejlesztések révén elkerülhető, hogy baleset esetén súlyosabb tragédia következzék be. Reményét fejezte ki azonban, hogy ezt élesben soha nem kell majd tesztelni.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a rendszer működőképességét folyamatosan figyelemmel kísérik, és ennek része a próbariasztás is. Mindenkinek fel kell tehát készülnie arra – így szeptembertől a IV., a IX., a X., a XIII., a VIV., a XV., a XVI. és a XIX. kerület lakóinak is –, hogy a hónap első hétfőjén délelőtt 11-kor a szirénák megszólalnak, igaz csökkentett teljesítménnyel. Ekkor bemondják azt is, hogy csak próbariasztás történt.

Évente kétszer – márciusban és szeptemberben – viszont teljes hangerővel szólalnak meg a hangszórók, ami azok számára, akik nem számítanak rá, eléggé sokkoló élmény lehet. Ezért a katasztrófavédelem a honlapján, illetve a Facebookon is tájékoztatást ad a próbákról, ugyanakkor az időpontokat előre közlik az érintett önkormányzatokkal.